Immár nemcsak a pénzhiány hátráltatja a műemlékek felújítását. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum hiába nyert 4,8 millió eurós támogatást: a tervezést meghirdető közbeszerzést már háromszor kiírták, de senki sem jelentkezett.
A tervezettnél később kezdődik el a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum felújítása, pedig a pénz megvan, a finanszírozási szerződést már tavaly aláírták.
Henning László, a közgyűjteményt fenntartó és a felújításra pályázó Kovászna Megyei Tanács alelnöke lapunknak elmondta, háromszor hirdették meg a közbeszerzést a tervezésre, ám egyszer sem akadt jelentkező. Az a gond, hogy országos szinten is kevés tervezőnek van jogosítványa arra, hogy A kategóriás műemlékre készítsen tervet.
A sikertelen próbálkozások után most megváltoztatják a kiírást: a tervezést és a kivitelezést egyszerre ítélik oda.
Erre most várják a jóváhagyást Bukarestből. Abban bíznak, hogy a kivitelező szerződést köt egy olyan tervezővel, akit már ismer, korábban együtt dolgoztak, így rugalmasabb kapcsolatban állnak, és ez a fővállalkozónak is megéri. Henning László elmondta, már most késésben vannak, hiszen három ízben sikertelenül hirdették meg a közbeszerzést a tervezésre, az új kiírással pedig még további két hónapot csúsznak.
Romániában csak ciklikusan jelenik meg pénz a műemlékekre, hét-nyolc évente, amikor pályázni lehet az Európai Uniónál, esetleg a Norvég Alapnál, vagy éppen Magyarországról érkezik segítség, azaz nincs folytonosság, ezért a szakemberek szétszélednek Európában – szögezte le megkeresésünkre Guttmann Szabolcs építész, műemlékvédelmi szakember. Nagyszeben volt főépítésze kifejtette, amikor összetett tervekre, kivitelezésre van szükség, a nagy célirányos tervek hét-nyolc évente íródnak ki, a közbeeső időszak alatt az ország nem tesz semmit, a művelődési minisztérium nem különít el pénzt erre a célra.
– részletezte a szakember.
Guttmann Szabolcs rámutatott, két EU-s kiírás vagy más támogatás lehívása között olyan hullámvölgyek alakulnak ki, amelyek során a szakemberek – tervezők, mesterek – nem várhatják meg a következő megrendelést, hanem „szétszélednek Európában, és ott hasznosítják a megszerzett tudást, tapasztalatot”.
Így alakul ki az a helyzet, hogy amikor a következő tőkeinjekció megjelenik, már nincs humánerőforrás, amely a tervezést, a kivitelezést elvégezze. „Akik maradtak, és labdába tudnak rúgni, mostanra már annyira le vannak terhelve, hogy nem tudnak újabb munkákat felvállalni, annál is inkább, hogy már egy-két éve beindultak az EU-s projektek. Tavaly még lehet, hogy kaptak volna egy-egy ajánlaton a cégek, de mostanra már vannak munkáik, és többet nem tudnak vállalni” – szögezte le Guttmann Szabolcs.
Most lenne még pénz a műemlékekre, de kérdés, hogy ki végzi el a munkát. Szerinte ezt csak úgy lehetne áthidalni, ha a művelődési minisztérium biztosítaná a folytonosságot, a szakemberek folyamatosan tudnának dolgozni.
– részletezte a szakember. Hozzátette, például az olyan esetekben, mint a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum épületének a felújítása, még az is hozzáadódik, hogy a pályázat macerás, rengeteg feltételt kell teljesíteni, a leterhelt irodáknak erre már nincs pluszenergiájuk. Sok a hercehurca, óriási csapatot kell összeszedni, mindenkinek naprakészen kell felmutatnia a papírjait – például hogy nincs adóssága az állam felé. Guttmann Szabolcs abban bízik, hogy az akadályok ellenére megvalósul a sepsiszentgyörgyi projekt, hiszen az előtervet jól ismeri, és „nagyon szép projektről van szó”.
A Regionális Operatív Program keretében 22 millió lejt, azaz 4,8 millió eurót fordíthatnak a Székely Nemzeti Múzeum felújítására. Az uniós projekt finanszírozási szerződését tavaly tavasszal írta alá a megyei önkormányzat. A teljes felújítás – a berendezéssel együtt – 7 millió euróba kerülne, ám egyelőre csak az infrastruktúra megerősítésére kértek és kaptak pénzt.
A Kós Károly tervei alapján 1912-ben elkészült múzeumépületet már 1936-ban fel akarták újítani, ám ezeket az elképzeléseket részben a hetvenes-nyolcvanas években ültették gyakorlatba, azután csak kisebb beruházásokat eszközöltek.
Amire a munkálatokat befejezik, Székelyföld legkorszerűbb múzeuma lesz a sepsiszentgyörgyi. Felújítják a főépületet, a két egykori múzeumőri lakást, átalakítják a kertet, a látogatói útvonalat, egy helyre csoportosítják a kutatói laboratóriumokat és a restauráló műhelyeket, a jelenlegi adminisztratív épületben pedig múzeumpedagógiai foglakozásokra alkalmas teret alakítanak ki.
Kézdivásárhelyen is késik a városképet meghatározó udvarterek, valamint a történelmi főtér felújítása, mert a közbeszerzésekre nem jelentkezik kivitelező. Bokor Tibor polgármester lapunknak elmondta, az udvarterek felújítására kiírt versenytárgyalásra nem volt jelentkező. Ez esetben még csak műemlék-felújításban szakosodott cégre sem lenne szükség, hiszen egyszerűen a víz- és csatornahálózatot kellene korszerűsíteni, bővíteni, de erre sem akad vállalkozó.
Az önkormányzat a fejlesztési minisztériummal, a Helyi Fejlesztések Országos Programjának (PNDL) részeként írt alá finanszírozási szerződést, a közel kétmillió lejt jövő év közepéig el kellene költeni. A polgármester hangsúlyozta, amíg nem újítják fel a víz- és csatornahálózatot, addig nem tudnak továbblépni;
amíg az udvarterek belső gyűrűjét nem korszerűsítik, nem kezdhetnek neki a főtérnek, pedig ez lenne a következő lépés.
Nincs más megoldás, minthogy újra és újra kiírják az elektronikus licitet, abban bízva, hogy mégiscsak akad jelentkező, bár a cégvezetők folyamatosan arra panaszkodnak, hogy nincs szakember, akivel dolgoztatnának.
Mint ismeretes, Kézdivásárhely főtere és a körülötte elhelyezkedő udvarterek Kelet-Európában egyediek, országos szinten védettek.