Az idei gabonatermés 200.000 tonnával nagyobb, mint a tavalyi és meghaladja a tízmillió tonnát – közölte keddi sajtóértekezletén Petre Daea mezőgazdasági miniszter.
A tárcavezető szerint ez azért is jelentős eredmény, mert az idei időjárás kedvezőtlenebb volt, mint a tavalyi.
– nyilatkozta a miniszter.
Elmondta: tavasszal sem volt jó idő, de a legkedvezőtlenebb időjárás aratáskor volt, amikor „30 napból gyakorlatilag négy napot lehetett dolgozni, és azt sem folyamatosan, reggeltől estig, hanem naponta, összeadva”. Véleménye szerint az utóbbi időben beszerzett eszközökkel és a rendelkezésre álló technikával a gazdák meg tudnak felelni a szeszélyes időjárás kihívásainak.
A korai kalászos gabonafélékből 12,826 millió tonnát arattak, ez 1%-kal több, mint egy évvel korábban, az átlaghozam 4.655 kg/ha volt (a tavalyi 4.598 kg/hektárhoz képest). Árpából 1,39 millió tonna termett, átlagosan 5.204 kg hektáronként, ez 9,5%-kal több, mint tavaly (1,271 millió tonna, 4.731 kg/ha).
Míg a tavaszi árpát és az árpát még az esős periódus előtt, jó körülmények között sikerült learatni, a repcetermés legalább fele elveszett, mert tavasszal nem volt elég víz, később pedig folyamatosan viharok és jégesők pusztították.
A napraforgó és a kukoricatermés viszont ígéretesnek mutatkozik, még akkor is, ha a szokatlanul nedves időjárás miatt elszaporodtak a betegségek és a kórokozók.
Tavaly rekordtermés volt gabonából: 27 millió tonna, azaz 1,4 tonna személyenként, és történelmi rekordokat döntött a búza, a borsó, az árpa, a napraforgó, a szója, a krumpli, a szőlő és a kukoricatermés is.
A búza, rozs és tritikálé termés tízmillió tonna körül volt, 4,83 tonnás hektáronkénti hozammal, kukoricából a termés meghaladta a 14,5 millió tonnát, 6 tonnás hektáronkénti átlaghozammal. Napraforgóból 3,167 millió tonnás rekordtermés lett, 2,72 tonnás hektárhozammal.