Nagyvárad átveszi a leégett palotát – kulturális központot létesít az önkormányzat az egyházi ingatlanban

Húsz évre átveszi a nagyváradi önkormányzat a szombaton leégett görögkatolikus püspöki palota kezelését, hogy a püspökséggel együttműködve vehessen részt az ingatlan felújításában – közölte Ilie Bolojan polgármester.

A nagyváradi önkormányzat partnerségre lép a helyi görögkatolikus püspökséggel, és húsz évre átveszi a szombat éjjel jelentős részben lángok martalékává vált püspöki palota kezelését, hogy elvégezhesse a szükséges felújítási munkálatokat – jelentette be kedden Ilie Bolojan, a bihari megyeszékhely polgármestere.

Az elöljáró Virgil Bercea görögkatolikus püspökkel rendhagyó helyszínen, a kiégett palota udvarán, törmelékhalmok között tartott rövid sajtótájékoztatón közölte: a püspökséggel együtt megoldásokat kerestek az emblematikus épület rehabilitálására és arra, hogy visszaadják a nagyváradiaknak, hiszen a püspökség eredeti célja az volt, hogy kulturális központtá alakítsa az ingatlant.

– mutatott rá Bolojan.

A polgármester adakozásra kérte az épület felújítását támogatni szándékozó polgárokat, erre az önkormányzat által nyitott három bankszámlán van lehetőség. Bolojan hozzátette ugyanakkor: az épület rehabilitálásához az adománygyűjtés során várhatóan befolyó összegnél bizonyára jóval több pénz szükséges, ennek odaítéléséről a gyűjtés befejezése után dönt a helyi közgyűlés.

Bolojan a felújítás tervezett menetéről elmondta, az ügyészségi nyomozás lezárultával eltakarítják a törmelékeket, és szakértői vizsgálatot végeznek, hogy kiderüljön, mi a teendő, milyen megsérült épületrészeket kell még esetleg lebontani a restaurálás megkezdése előtt. Ezt követően az ősz folyamán be kell biztosítani az épületet a téli időjárási viszonyok ellen, ennek során legalább részben be kell fedni az épületet, amelynek tetőzete teljesen kiégett. Ez után kezdik el az ingatlan felújítását, amely során konferenciatermet, múzeumot és könyvtárat is kialakítanak a palotában.

Bolojan köszönetet mondott George Ivașcu művelődési miniszternek, aki még vasárnap a kormány támogatásáról biztosította az épület felújítását, és megköszönte a segítséget a támogatásukat felajánló intézményeknek is.

Virgil Bercea püspök drámának nevezte a történteket, nem csupán a püspökség, hanem egész Nagyvárad számára. Köszönetet mondott a segítségüket felajánló polgároknak, akik bebizonyították, hogy szeretik a városukat, és emlékeztetett, milyen sok munkába telt a palota eddigi felújítása. Mint elmondta, tudatában van annak, hogy nagyon nehéz lesz a felújítás, de nagyfokú segítőkészséget tapasztalt a váradiak, a többi nagyváradi püspök részéről is,

a római katolikusok mellett az ortodoxok, az izraelita hitközség, a reformátusok és a neoprotestánsok is felajánlották támogatásukat.

Elmondta, szinte egész Európában szolidaritásukat fejezték ki a püspökök, de hajlandónak mutatkoztak a felújítás támogatására is. „Az úr adta, az úr elvette. Segítsen az Isten abban, hogy visszaadhassuk az épületet a nagyváradiaknak” – fohászkodott nyilatkozata zárásaként az egyházi elöljáró.

A Nagyvárad főterén álló épület szombaton este gyulladt ki, az ingatlan tetőzete és emeleti része teljesen kiégett; a hatóságok egyelőre nem ismerik a tűzvész okait.

 A görögkatolikus püspöki palota a nagyváradi magyarok által a régi nevén Szent László térként számon tartott, hivatalosan Unirii (Egyesülés) tér délnyugati sarkában áll. Ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján építették 1903 és 1906 között.

A kommunista államosítás után a görögkatolikus egyház 1992-ben kapta vissza, ám ténylegesen csak 2004-ben vehette birtokba a palotát, miután kiköltözött belőle a megyei könyvtár. Az épületben felújítási munkálatok zajlottak.

Gutmann: sürgősen ideiglenes tetőre van szükség a püspöki palotánál 

Sürgős beavatkozási munkálatra van szükség a nagyváradi görögkatolikus püspöki palotánál, hogy a további károkat megelőzzék – szögezte le megkeresésünkre Gutmann Szabolcs építész, műemlékvédelmi szakember. Hangsúlyozta,

a minőségi tető visszaállítása idő-, és anyagigényes, ezért sürgősen ideiglenes tetőt kell elhelyezni, hogy a víz ne tegye tönkre, ami a tűz után még ép maradt a falakon.Az ideiglenes tető a legsürgősebb, majd folyamatosan kell az újat visszaállítani,

szögezte le a szakember. Szerinte az lenne a normális, ha a felújítást végző kivitelező most gyorsan beavatkozik, bár kérdés, hogy a szerződésben volt-e erre kitétel. Gutmann Szabolcs szerint elméletileg egy frissen felújított épület esetében a kivitelezőnek is rendelkeznie kellene biztosítással, bár amikor ilyen hatalmas a kár, általában a biztosítótársaságok is hárítanak, keresik a kibúvót, hogy ne kelljen fizetniük. Ugyanakkor

Ioan Mihaiu Bihar megyei prefektus korábban azt mondta: az ingatlannak nem volt biztosítása.

A padlásterek az épületek legtűzveszélyesebb részei, különösképpen, hogy a felújításkor általában új funkciókat kapnak, ott helyezik el azokat a műszaki megoldásokat, amelyeknek nem kell szem előtt lenniük. A padlástér adja magát, nem kell az ingatlanhoz hozzáépíteni, a meglevő térben elhelyezhetők a különböző gépezetek, ám nagy odafigyelésre, minőségi munkálatra van szükség, hiszen ahogy a vezetékek megsokszorozódnak, növekszik a veszély is.

Mint megírtuk, a feltételezések szerint a tüzet egy, a padlástérben keletkezett rövidzárlat okozhatta az épületben, amelynek a tetőzet és a külső homlokzat restaurálása után éppen a belső felújítása zajlott.