Leégett Nagyvárad egyik ékessége – rövidzárlatra gyanakodnak, gyűjtést indítanak a palota megmentéséért

Balogh Levente 2018. augusztus 26., 18:42

Lángok martalékává vált szombat éjjel a Nagyvárad főterén álló görögkatolikus püspöki palota tetőtere és felső szintje. Személyi sérülés nem történt, a kár azonban jelentős. A tüzet rövidzárlat okozhatta.

Az épület tetőszerkezete és első emelete teljesen kiégett Fotó: Balogh Levente

 Leégett szombat éjjel a nagyváradi Szent László tér egyik legfőbb ékességeként ismert görögkatolikus püspöki palota. A lángok szombat este kilenc óra után csaptak fel a város főterén álló épület tetőszerkezetében – a tűzoltókat 21.49-kor értesítették, és a közeli laktanyából két perc alatt a helyszínre is értek –, majd gyorsan terjedni kezdtek.

{K1}

Amint azt vasárnap délután a Bihar megyei katasztrófavédelem parancsnokának első helyettese, Alexandru Csilik őrnagy elmondta,

a tűzzel több mint száz tűzoltó próbált megbirkózni, és éjfélre sikerült megakadályozni, hogy átterjedjen a szomszédos épületekre is, majd éjfél után, 0 óra 35 perckor eloltották a lángokat.

Annak viszont már nem tudták elejét venni, hogy a műemlék ingatlanban jelentős kár keletkezzék. A katasztrófavédelem közlése szerint a lángok 1300 négyzetméteren pusztítottak, és teljesen kiégett az épület tetőtere, valamint felső szintje. Összeomlott az ingatlan egyik tornya is. Személyi sérülés nem történt, az ingatlanban csupán egy pap lakott feleségével és két gyermekével, de senkinek sem esett baja.

A tetőzet abban az időszakban gyulladt ki, amikor a tér a legzsúfoltabb, a téren található vendéglátóipari egységek teraszai ilyenkor rendszerint megtelnek, és sétáló, fényképezkedő turistáktól hemzseg a környék. A tömeg most a katasztrófa képeit örökíthette meg, többen élőben közvetítették az egyik közösségi oldalon a tűzoltók beavatkozását.

Voltak azonban, akik aktívan segítettek a hatóságoknak: egy csoport felemelt és arrébb vitt egy, az égő épület Pável utcai oldala mellett parkoló autót, nehogy azt is elérjék a lángok.

A tömegben megjelent Virgil Bercea görögkatolikus püspök is, aki szinte sokkos állapotban nézte a lángokat, és azt mondta: az éppen belső felújítás alatt álló épületben nem volt olyan áramforrás, amely tüzet okozhatott volna, ezért úgy vélekedett, hogy szándékos gyújtogatás történhetett.

Ezt a téren szintén jelen levő Mircea Mălan alpolgármester úgy kommentálta: döbbenetes lenne, ha az ország legbiztonságosabb városának számító Nagyváradon ilyesmi történt volna.

A tűz oka egyelőre ismeretlen, ugyanakkor szombaton este valaki lefilmezte, amint a püspöki palota homlokzatára fölszerelt díszkivilágítás lámpái furcsán villognak, mintha rövidzárlat történt volna.

Egy, a közelben lakó polgár azt is elmondta, hogy nem sokkal a tűzeset előtt a Pável utcában – erre néz az épület mellékhomlokzata – egy lámpaoszlop tövében kigyulladt egy kábel. Bár ő is, illetve az ott járőröző önkormányzati rendészek is értesítették a tűzoltókat, azok nem szálltak ki, a tüzet végül az eső oltotta el.

Erre reagálva Alexandru Csilik elmondta: az ilyen esetekben a tűzoltók értesítik a villamos műveket, és ez most is így történt, az áramszolgáltató munkatársai azonban nem észleltek rendellenességet.

Mint kiderült, az utcában az elmúlt napokban többször is probléma volt az áramszolgáltatással.

A tűzvész okainak kiderítésére szakértői bizottság alakult a rendőrség és a tűzoltók képviselőinek részvételével. A tűz miatt a gázművek leállította a gázszolgáltatást a környéken, és a villamosközlekedést is le kellett állítani. A közelben több tűzcsap sem működött megfelelően, ezért a tűzoltók a síneken keresztül fektették le a tömlőket, hogy a közelben folyó Sebes-Körösből nyerjenek vizet az oltáshoz.

Rövidzárlat történhetett?

Ioan Mihaiu prefektus vasárnap közölte: a tűzoltóknak – szemben az oltást végignéző polgárok és a püspökség munkatársai vádjaival – nincs mit felróni, nem érkeztek késve, és az oltás is szakszerűen zajlott, nem halogatták az épületbe való behatolást. Egyben azt állította: az, hogy három tűzcsapban sem volt megfelelő a víznyomás, nem hátráltatta az oltási munkálatokat, mivel a tűzoltók kérésére a vízművek nem sokkal később biztosították a szükséges nyomást.

A tűz lehetséges okait firtató kérdésre ő is a rövidzárlat lehetőségét vetette fel, de egyelőre még zajlik a vizsgálat. Azt is elmondta, hogy az épületet nem biztosították be, és tűzrendészeti engedéllyel sem rendelkezett, de erre az éppen zajló felújítási munkálatok miatt nem is volt szükség.

A lángokat ugyan sikerült éjfél után eloltani, de vasárnap délelőtt fél tizenegykor az épület tetőterének egy része még füstölgött, a parazsat egy esetkocsi kosarából, a magasból oltották éppen a tűzoltók.

Az épület lehangoló látványt nyújt: bár a néhány éve restaurált homlokzat látszólag nem károsodott, az a térről is látható, hogy a tetőszerkezet mellett az első szint is teljesen kiégett, bent csupasz, kormos falak éktelenkednek. A díszterem nagy méretű ablakainak faragott keretei is megégtek.

Támogat és gyűjtést szervez az önkormányzat

Az önkormányzat egyébként már vasárnapra virradóra közölte: a görögkatolikus püspökséggel közösen gyűjtést indít az épület restaurálásának finanszírozására. Ilie Bolojan polgármester emellett közösségi oldalán jelentette be, hogy

az önkormányzat saját forrásaiból is hozzájárul az épület helyreállításához.

A tűzvész idején éppen Nagyváradon tartózkodott Alexandru Pugna, a művelődési minisztérium államtitkára, aki vasárnap ígéretet tett arra, hogy a tárca a Műemlékek Országos Intézetén (INP) keresztül támogatást nyújt a palota felújításához, ehhez a püspökségnek szakértők által kidolgozott tervdokumentáción alapuló támogatási kérvényt kell benyújtania.

Pásztor Sándor, a Bihar megyei önkormányzat elnöke vasárnap délután közölte: az intézmény részt vállal valamennyi adománygyűjtési akcióban, és saját eszközeivel, az alárendelt intézmények bevonásával segíti a kiemelt jelentőségű műemlék épület helyreállítását.

A barokk és rokokó stílusjegyeit ötvöző új görögkatolikus püspöki palotát ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján kezdték el építeni 1903-ban, és 1905-re készült el. Helyén a korábbi püspöki palota állt, amelynek jelentős elemeit az új épület is megőrizte. 1948-ban elkobozták, és a Népművészeti Iskolát helyezték el a falai között. Később a megyei könyvtár is itt kapott helyet. 1989 után az épület visszakerült jogos tulajdonosához, amely példásan restauráltatta.