Kolozsvár katolikus kincsei egy térben: különleges művészeti gyűjteményt is meg lehet tekinteni a Kolozsvári Magyar Napokon
A kincses város katolikus kincseit lehet megtekinteni egy térben a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok keretében. Bemutatták a városról szóló kétnyelvű tanulmánykötetet, valamint megtekinthető a Kalotaszegi Alkotótábor képzőművészeti kiállítása is.
A Kolozsvári Magyar Napok (KMN) programjainak keretében a Szentegyház utcában – az utca arculatának kialakításában szintén jelentős szerepet játszott a katolikus egyház – nyílt meg a Szent Mihály-plébánia egyházművészeti kiállítása.
Olyan ritka egyházi kincsek tárulnak ez alkalommal a látogatók szeme elé, melyek jó része évszázadokon át rejtve maradt a laikusok előtt.
A kiállított dokumentumok nagy részét legfeljebb a szakemberek tanulmányozhatták, akik bejáratosak voltak az egyház rejtett levéltárába. Így aztán a legtöbb kolozsvári számára is meglepetésként hat, hogy mennyi történelmi jelentőségű okirat, dokumentum, oklevél és egyéb érdekesség rejlett a több évszázados főtéri templom ódon falai között.
Az Ars Sacra Claudiopolitana című kiállításon a kolozsvári Szent Mihály-templom és piarista templom liturgikus tárgyai, valamint Kolozsvár történetéhez kötődő tárgyi emlékek kerülnek terítékre. A szemlélődő szinte a történelem részesének érezheti magát, hiszen a Szent Mihály-templom a 14. században épült, míg Erdély első barokk temploma, a piarista, az 1700-as évektől áll.
A tárlat rálátást enged a kolozsvári katolikus hitélet történetére és kimagasló értékeire, és alkalmat kínál főként a barokk és újkori tárgyi örökség megismerésére. Az 1950-es években például a templom több barokk mellékoltárát lebontották, de szobrait, oltárképeit megőrizték az utókornak. Egyebek mellett ezek is megtekinthetők a Szentegyház utcai kiállítótérben. Ugyanakkor az európai szinten is számontartott barokk örökséget a jezsuita, piarista hagyaték egészíti ki, főként 17–18. századi ötvöstárgyak és textíliák.
A tárlat látogatója megcsodálhatja az erdélyi és külföldi műhelyekben készült miseruhákat, liturgikus tárgyakat, ötvösmunkákat is. Nagyon érdekesek és értékesek a kiállított levéltári anyagok, több évszázados dokumentumok, okiratok, IX. Bonifác pápa búcsúengedélyétől kezdve egy 1372-ből származó, pergamenre írott oklevélig.
A kiállítás létrejöttét a tavaly elhunyt Kovács Sándor főesperes-plébános kezdeményezte. A Szentegyház utca 4. szám alatt nyílt kiállítótermet Jakubinyi György érsek áldotta meg augusztus 20-án, hétfőn, azóta több százan látogatták meg a tárlatot.
Az egyház kincseiből nyílt állandó kiállítás mellett ideiglenesen Erdély különféle tájairól származó kopjafafákat is kiállítottak a szervezők. A Szent Mihály-templom és a piarista templom liturgikus tárgyait bemutató kiállítás a magyar kormány támogatásával jött létre. Az állandó kiállítás a Kolozsvári Magyar Napok idején 10 és 18 óra között ingyen látogatható.
A kincses város magyar kulturális eseménysorozata keretében mutatták be az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában a Cluj – Kolozsvár – Klausenburg 700 című, magyar és román írásokat is tartalmazó kötetet, amelynek alcíme Várostörténeti tanulmányok.
2016 augusztusában kiállítás nyílt Kolozsvár városi rangra emelésének 700. évfordulójára, majd tudományos nemzetközi konferenciát szerveztek, ennek előadásai kaptak helyet a kötet hasábjain.
A kötet kiadója az Erdélyi Múzeum-Egyesület, így olvasható lesz az Erdélyi Digitális Adattárban is, miután elfogytak a nyomtatott példányok. Az 51 tanulmányt felsorakoztató kötet főszerkesztője, Lupescu Makó Mária elmondta, színvonalas, sokszínű a kiadvány tematikai és tartalmi szempontból is. Hozzátette, nemcsak Kolozsvár történetével foglalkoztak, hanem például Szebenével vagy Focşani-éval is. A könyvben sok helyi magyar, román és magyarországi történész munkája is helyet kapott, a szerzők igyekeztek minél szélesebb spektrumot lefedni.
A kötet egyik szerzője, Sipos Gábor elmondta, ezzel a könyvvel főként az erdélyi olvasók járnak jól, akik mindkét nyelven értenek. Fontosnak tartja, hogy a különböző – román és magyar – történelmi kutatások eredményeit egy csokorba szedve olvashatjuk. Gaal György, Kolozsvár történelmének professzora úgy vélte, jó lenne, ha a jövőben hasonló témájú kiadványok angolul is megjelennének, mivel ez a tudományosság univerzális nyelve.
A 24. kalotaszegi (Zsobok) alkotótábor képzőművészeti kiállítását is megnyitották a kincses városban: a festmények és fotók Kalotaszeg varázslatos világát és lakóinak szellemiségét mutatják be. Pártába és kalotaszegi díszes népviseletbe öltözött lányok portréi, valamint helyiek munkálkodását megörökítő emlékképek tárultak elénk.
Egyed Emese költő, a tábor segítője a tábor céljáról és idei témáiról elmondta, hogy
a kalotaszegi motívumok mellett Mátyás király születésének 575. évfordulója köré is szerveződtek az alkotások. Így gyakran Mátyás alakja is – néhol álruhában – elénk tárult az elvontabb és a hagyományos portrék, festmények között.
A 24. éve megszervezett alkotótábor kurátorai, Essig Klára és Essig József, akik minden évben lehetőséget teremtenek a közös alkotásra a kezdő vagy éppen elismert művészek számára a kalotaszegi alkotótáborban. Nagy Béla fotóművész fontosnak találta a fényképészet megjelenését is a táborban, hiszen az egyik legelterjedtebb művészi megnyilvánulási formának tekinti. Felszólalásából kiderült: a Kolozsvári Magyar Napok alatt is látható kiállítás ősbemutatójára július 7-én került sor a zsoboki falunapok alkalmával.