Csendőrségi bocsánatkérés az áldozatoktól – a pénteki tüntetésre kivezényelt parancsnok szerint Molotov-koktélokat találtak

Megtörtént az első bocsánatkérés a múlt pénteki bukaresti csendőrroham miatt, amelynek során számos vétlen kormányellenes tüntetőt bántalmaztak: Laurențiu Cazan őrnagy, a kivezényelt csendőregységek parancsnoka elnézést kért az érintettektől.

Bocsánatot kért csütörtökön a a román diaszpóra múlt pénteki bukaresti tüntetésén a résztvevők ellen vezényelt csendőrroham vétlen áldozataitól Laurențiu Cazan őrnagy, a kormánypalota elé kivezényelt csendőrök parancsnoka, ugyanakkor megjegyezte: a téren több száz erőszakos személy tartózkodott, azonban a tüntetők ezúttal nem határolódtak el tőlük egyértelműen.

– mondta Cazan a román közszolgálati televíziónak nyilatkozva. Azt is elmondta, az erőszakos személyek nem csoportosan, hanem egyenként érkeztek a térre, majd előre megbeszélt helyszíneken találkoztak. Ezt követően a tüntetők között, mélységben alkottak csoportokat. Hozzátette, az esemény jellemzője volt az is, hogy erőszakra buzdító felhívások előzték meg.

Arra a kérdésre, miért nem emelték ki már az elején, délután négy órakor az agresszív személyeket, úgy válaszolt: többségükben olyan személyekről van szó, akik részt vettek a Győzelem téri eseményeken”. Hozzátette: nem akarták tovább gerjeszteni a feszültséget, bár számára valóban „kényelmesebb” lett volna, ha már fél ötkor „helyreállíthatta volna a rendet”. 

Mint elmondta, az akció során végül 20 erőszakos személyt emeltek ki a tömegből. Állítása szerint a roham idején egy, a közelben parkoló autóban Molotov-koktélokat találtak, amelyeket a huligánok éppen magukhoz vettek.

Leszögezte: a csendőrök által használt könnygáz nem ártalmas az emberekre. Azt, hogy izraeli turistákat rángattak ki egy taxiból, és bántalmazták őket, azzal magyarázta, hogy éppen abban a térségben zajlottak a legerőszakosabb összecsapások a rendbontók és a csendőrök között, a huligánok egy része pedig taxival menekült el a helyszínről, ezért ellenőrizték különlegesen a taxikat.

Azt is kijelentette, hogy egy katonai ügyész is a helyszínen is tartózkodott, és ő maga is beszélt vele – a katonai ügyészség korábban tagadta, hogy ott lett volna egy ügyésze.

Jelen volt Bukarest prefektusa, Speranţa Cliseru is, akit ő győzött meg arról, hogy arra az esetre, ha a csendőrség elleni támadások hevessége fokozódik, és a helyzet elfajul, hagyja jóvá a tér kiürítését. A prefektus este nyolckor alá is írta a jóváhagyást, este 11-kor ennek alapján szorították ki a kormánypalota elől a tömeget.

Kifejtette: a csendőrök akcióját indokoltnak tartja, taktikai szempontból nincs mit felrónia magának, ugyanakkor nem zárta ki a lemondását.

Eközben Raed Arafat katasztrófavédelemért felelős belügyi államtitkár magyarázkodni kényszerült, miután a katasztrófavédelem szerdán este közleményben tudatta a tömegoszlatás áldozataival: nem szükséges a sürgősségi ellátást igénybe venniük, menniük rutinvizsgálatra „csak azért, mert kint voltak a téren, és őket is elérte a könnygáz”. 

A katasztrófavédelem közlése szerint fölvették a kapcsolatot a könnygázt gyártó cégekkel, amelyek megerősítették, hogy a termékeket az európai és nemzetközi követelményeknek megfelelően gyártották,

hatásuk pedig, amely a szem, a légutak és a bőr irritációjában nyilvánul meg, csupán rövid ideig tart, kivéve ha hosszabb ideig kerültek kapcsolatba velük, zárt térben. 

Leszögezték: csak akkor szükséges orvoshoz fordulni, ha az érintettek súlyos tüneteket észlelnek magukon. Azt is közölték, hogy a könnygázos támadás után orvoshoz forduló érintettek esetében nem volt indokolt az orvosi vizsgálat. A közleményt azt követően adták ki, hogy a bukaresti Floreasca kórház sürgősségi osztályán mintegy ötven személy jelentkezett kivizsgálásra arra hivatkozva, hogy pénteken este jelen volt a kormánypalota előtti téren a könnygázas tömegoszlatáskor.

Miután a közlemény kiadását követően olyan vádak láttak napvilágot, hogy a katasztrófavédelem közleménye politikai megrendelésre született, Raed Arafat államtitkár csütörtökön közösségi oldalán kényszerült magyarázkodni. Mint kifejtette, a közlemény azt követően látott napvilágot, hogy a Floreasca kórház sürgősségi osztályának orvosai jelezték: többen is jelentkeztek, vérvizsgálatot kérve. Arafat leszögezte: azon személyeknél, akiken nem jelentkezett semmilyen tünet, a vérvizsgálat nem mutathat ki semmit, főleg öt nappal a könnygázzal való kapcsolatba kerülést követően. Rámutatott: a vizsgálatra jelentkező személyek közül senkit sem kellett kórházba utalni.
Emlékeztetett:

a SMURD rohammentő-szolgálat péntekről szombatra virradó éjszaka 450 személyt látott el, közülük mintegy 290 személy esetében okozott akut tüneteket az, hogy kapcsolatba kerültek a könnygázzal. Ebből 70 személyt kórházba vittek, ezek közül kilencet különböző okok miatt bent is tartottak.

Arafat azt is megjegyezte, hogy a sürgősségi osztályon azt követően nőtt meg a jelentkezők száma, hogy egy pszichiáter közösségi oldalán a könnygáz emberi szervezetre gyakorolt hatásairól szóló bejegyzést tett közzé.

Az államtitkár sajnálatának adott hangot, amiért egyesek diverzióként és félretájékoztatásként magyarázták azt, hogy a katasztrófavédelem megpróbálta megnyugtatni az embereket, és határozottan visszautasította az általa abszurdnak nevezett vádakat, miszerint a csendőrség pártját fognák, vagy hogy politikai utasítást hajtottak volna végre. 

A legfőbb ügyészség az incidensek kapcsán egyébként azt közölte, hogy a csendőrroham áldozatai közül már 206-an tettek feljelentést a karhatalmi erők ellen, az ügyészségen pedig 81 személyt hallgattak ki.

Augustin Lazăr legfőbb ügyész szerdán arról biztosította a közvéleményt, hogy minden törvényes intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy hatékony és pártatlan legyen az augusztus 10-i, bukaresti tüntetésen történtek ügyében indított kivizsgálás.

A legfőbb ügyészség közleménye rámutat, a nyomozás során megvizsgálják, miként jártak el a döntéshozó tisztséget betöltő személyek, milyen eszközöket, fegyvereket használtak a csendőrök a közbelépések során, milyen parancsokat adtak ki, és ezeket miként hajtották végre. 

Eközben egy civil csoport a csendőrség nemzetközi elmarasztalását célzó petíciót bocsátott útjára. A Declic csoport által A csendőrség mérgez. Az ENSZ segítségét kérjük című petíciót csütörtökig 35 ezren írták alá. Kitalálói arra kérik a szeptember elsejétől hivatalba lépő új emberi jogi főbiztost, Michelle Bachelet-t, hogy hivatalosan ítélje el a karhatalmi erők augusztus 10-i fellépését. Egyben arra is felszólítják az ENSZ-t, vizsgálja felül a román csendőrök részvételét a nemzetközi békefenntartó programokban.