Bár tehetséges, túlságosan szerény az erdélyi cégvezető

Előnyt lehet kovácsolni a magyarság szétdaraboltságából, a számos országban élő magyarok Közép-Európa legerősebb üzleti hálózatába szerveződhetnek – vallja Kuti Géza magyarországi sorozatvállalkozó.

Az üzletember a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban, közismert nevén a Tusványoson szervezett startup vállalkozói műhelymunkán tartott előadást, majd ezt követően nyilatkozva fejtette ki, hogy a Kárpát-medencei magyar üzleti hálózat kitörési lehetőséget jelenthet a magyar vállalkozók számára.

A The Connect East Incubator a Junior Business Clubbal (JBC) partnerségben a tusnádfürdői szabadegyetemen az erdélyi ötletgazdák számára szervezett szakmai műhelymunkát, 45 erdélyi startupernek segítettek az üzleti ötletek továbbfejlesztésében, a tervezésben.

Kuti Géza – aki a régió valamennyi országában működtet vállalkozást – rámutatott, sikertörténetekkel próbálnak utat mutatni, példákat állítani a vállalkozók elé. Tapasztalatai szerint az erdélyi vállalkozókra inkább a túlzott szerénység, a kishitűség jellemző, ritkán mernek nagyot lépni, inkább a helyi piacokon vannak jelen.

– mondta a magyarországi vállalkozó. Szerinte a helyén kell kezelni az értékeket, tudatosítani kell, hogy a helyben készült termék, szolgáltatás értéket képvisel, ehhez sokat kell utazni, és összehasonlításokat végezni, majd ez alapján megállapítani az árakat, felmérni a szükséges fejlesztéseket.

Az anyaországi sorozatvállalkozó szerint az erdélyi vállalkozók termékeivel nincs gond, ám fel kellene kutatniuk a megfelelő piacot, és merniük kell megkérni a megfelelő árat a termékért, szolgáltatásért. Úgy véli, magyar–magyar hidakat kell kiépíteni, hiszen sok magyar él a jelentős piaccal rendelkező országokban – Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában és Horvátországban. „Ezekben lehet magyar–magyar üzleti partnerségeket kialakítani, amelyek egyik nagy előnye lehet, hogy akadálymentes a kommunikáció, nincsenek nyelvi nehézségek” – fejtette ki Turcsán Tamás Péter, a The Connect East Incubator szakmai vezetője. Rámutatott,

sokáig az volt a cél, hogy távolabb kell piacokat keresni, Ázsiában vagy Amerikában, ám a magyar–magyar hálózat sokkal megvalósíthatóbb. Olyan kapcsolati háló kialakítását szorgalmazzák, amely lehetővé teszi az üzleti kapcsolatokat, jól működő adatbázist, online platformot, weboldalt.

Turcsán fontosnak tartja a hálózatosodást, amelynek köszönhetően a részt vevő vállalkozók a saját cégükön kívül a többieket is fejleszthetik. A szakértők úgy vélik, létezik politikai akarat arra, hogy a Kárpát-medence „együtt mozogjon”, legyen forgótőke, tehetség, illetve piactérkép, ezeket pedig ki kell használni.