„Államosított” természetvédelem – A civilek attól tartanak, hogy beindul a gazdasági érdekek által vezérelt pusztítás

Simon Virág , Bíró Blanka 2018. augusztus 02., 10:50

Tiltakoznak a civilek, miután „egyetlen tollvonással” megfosztották őket a természetvédelmi területek ügykezelésétől, és a gondnokságot egy felkészületlen állami hatóságra bízták. 

Felültetett civilek. A természedvédelmi területek eddigi gondozói nem hisznek abban, hogy az állam jó gazdája lesz az óvott övezeteknek (képünk illusztráció) Fotó: Veres Nándor

Bár környezetvédők szerint Románia az egyetlen európai ország, ahol az állam eddig közvetlenül nem támogatta a természetvédelmi területek megóvását, nemrég első látásra tovább súlyosbították a helyzetet: egy sürgősségi kormányrendelettel kizárták a civil szervezeteket az ügykezelői jogkörök gyakorlásából, és egy olyan állami intézményre bízták a gondnokságot, amelynek egyelőre nincsen elegendő alkalmazottja, és nincsenek területi kirendeltségei.

A civil szervezetek közleményben tiltakoztak a kormány sürgősségi rendelete ellen, amely a két éve létrehozott Természetvédelmi Területek Országos Hatóságára (ANANP) ruházta át az ügykezelői jogköröket.

Az eddigi gyakorlat szerint a nem kormányzati szervezetek saját erőforrásokból és pályázati pénzekből térképezték fel a területeken levő védett növényeket és állatokat, követték fejlődésüket, felméréseket végeztek, és gondok esetén megoldási javaslatokat fogalmaztak meg. De az ő feladatuk volt a védett területen történő tevékenység szabályozása, engedélyek kibocsátása, illetve igazoltatási, bírságolási joguk is volt.

Egyetlen tollvonással elvett jogok

A Milvus csoport elnöke, Papp Tamás lapcsaládunknak elmondta: nem örvendenek, hogy egy tollvonással, előzetes egyeztetés nélkül elvették tőlük a védett területek gondnokságát. A madártani és természetvédelmi egyesület vezetője szerint nyilvánvaló, hogy miért történt mindez, hiszen a sürgősségi kormányrendelet indoklásában is szerepel: a civilek nem adták ki időben vagy egyáltalán az építkezési engedélyeket, ezzel pedig ellehetetlenítették a területeken történő infrastrukturális beruházásokat. Magyarán nem engedték, hogy építkezésekkel, utakkal „tönkretegyék” a védett természetvédelmi területeket, megakadályozták, hogy kivágják a fákat, elpusztítsák a növényeket, az állatok természetes élőhelyét.

Romániában 631 természetvédelmi rezervátumot és Natura 2000-es területet tartanak nyilván, ebből csupán 264 övezetnek van gondnoka. A természetvédelmi területek fenntartását 62 esetben végzik civil szervezetek, 16 terület polgármesteri hivatalokhoz és regionális fejlesztési ügynökségekhez tartozik, és 14 övezetet egyetemek felügyelnek.

Papp Tamás szerint azért is érthetetlen a kormány mostani intézkedése, mert Romániában még több száz olyan védett terület van, amely senkihez nem tartozik, amelyet senki nem gondoz. Az állam először ezeket a „gazdátlan” tájegységeket bízhatta volna rá a Természetvédelmi Területek Országos Hatóságára – amely a kormányrendelet értelmében kizárólagosan élhet a gondnoki jogkörökkel – , s miután bebizonyosodik, hogy van elegendő embere, területi képviselete, és képes ellátni a feladatokat, utána kellett volna elvegye a többi terület ügykezelését a civil szervezetektől.

A rendelet nem világos, nem tudjuk, hogy csak a kisebb területek gondnokságát vagy a nagyobb területek ügykezelését is elveszik, de az biztos, hogy a román állam, amely Európában egyedüliként eddig egy lejt sem költött a védett területekre, ezután sem fog kellőképpen odafigyelni az állatokra, növényekre, a védett területek sajátosságaira”

– vélekedett a Milvus elnöke.

Korábban Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea többször sérelmezte, hogy a Natura 2000 természetvédelmi területekre vonatkozó szabályozások miatt nem tudja megépíttetni a Tudor negyedet a nagykórházzal összekötő utat, ugyanis a terület gondnoka nem adta meg az építkezési engedélyt, megakadályozva, hogy többhektárnyi fát kivágjanak a somostetői erdőből. De a vízügyi igazgatóság által a Nyárádon végzett mederépítési munkálatok során is a védett terület gondnokai voltak azok, akik tiltakoztak a pusztítások ellen, s követelték, hogy a vízügyi igazgatóság állítsa vissza eredeti formájába a Nyárád partját.

Gazdasági és politikai érdekek

Márk-Nagy János szerint a rendelettel azokat akarták kizárni a rendszerből, akik zavarták a különböző gazdasági és politikai érdekek megvalósulását. A Szatmár megyei Erdélyi Kárpát-Egyesület, a Túr menti természetvédelmi területek menedzsmentjéért felelős szervezet elnöke a Transindex portálnak elmondta,

ezzel a lépéssel a természetvédelmi civil szervezetek érdemeit akarja elvitatni a kormány.

A biológus szerint a kormány indoklásában szereplő érveket semmilyen statisztikai adat nem támasztja alá, ráadásul a természetvédő szervezetek éppen azon hatáskörét kifogásolják, amellyel a legtöbben maradéktalanul éltek az érintett területekre vonatkozó beruházások ellenőrzése, engedélyeztetése során.

Hiszen a környezetvédelmi ügynökség korábban kiértékelte a védett területek gondnokságát ellátó szervezetek munkáját, és a legtöbb szervezet szinte maximális pontszámot kapott – fejtette ki a Transindexnek Márk-Nagy János. A szatmári EKE vezetője szerint az sem egyértelmű, hogy már megszűnt-e az ügykezelői hatáskörük, vagy ez csak akkor fog megtörténni, amikor a gondnoksággal megbízott országos ügynökségnek létrehozzák a területi struktúráit, de még az sem tisztázott, hogy ezek megyei vagy regionális hatáskörű fiókintézmények lesznek.

Szép Róbert: folytathatják munkájukat a civilek

Szép Róbert államtitkár, a Környezetvédelmi Őrség helyettes főbiztosa a Krónika kérdésére rámutatott: a civil szervezeteknek nincs okuk aggodalomra, hiszen az átszervezés csak akkor történik meg, amikor megalakulnak a Természetvédelmi Területek Országos Hatóságának megyei struktúrái. Az államtitkár – aki értesüléseink szerint a sürgősségi kormányrendelet egyik kezdeményezője – lapunknak úgy fogalmazott:

ha erős intézményre bízzák a természetvédelmi területek gondnokságát, ezzel az állam végre hivatalosan elismeri ezek fontosságát, és lehetőség lesz arra, hogy közpénzeket fektessenek be, hatékony védelmet valósítsanak meg.

Szép Róbert elmondta, az intézkedés nem érinti az általa képviselt intézményt, ám ennek ellenére figyelemmel „követi a fejleményeket”. Kifejtette, az ANANP működését szabályozó kormányhatározatba valószínűleg belefoglalják a köz- és magánszféra együttműködésére vonatkozó előírásokat, ez pedig lehetőséget ad a civileknek tevékenységük folytatására.

Az államtitkár felidézte, hogy két évvel ezelőtt az akkori technokrata kormány széles körű konzultáció után a civilekkel is egyeztetve hozta létre a Természetvédelmi Területek Országos Hatóságát, és már akkor az volt az elképzelés, hogy ez az intézmény veszi kezelésbe a természetvédelmi területeket – első lépésben a Natura 2000-es övezeteket, majd az állami erdészettől átveszi a nemzeti parkokat is.

Leiskolázva. A Milvus nem örvend, hogy előzetes egyeztetés nélkül megvonták a védett területek gondnokságát Fotó: Gligor Róbert László

Elmondása szerint a civil szervezetek rengeteg érzelmet és pénzt fektettek bele munkájukba, ám a környezetvédelmi minisztériummal kötött szerződésükbe belefoglalták, hogy a gondnoki jogköreik törvénymódosítás esetén megszűnhetnek. Ugyanakkor európai uniós hatóságokkal és az európai alapokért felelős minisztériummal is egyeztettek abból a célból, hogy a folyamatban levő pályázatokat nem érintse ez a módosítás.

Lehetőség „nagyívű befektetésekre”

Szép Róbert hangsúlyozta,

jelenleg az állami pénzeket több száz, gondnoksággal megbízott civil szervezet között osztják szét, ám így a támogatások elaprózódnak, és „nagyívű befektetésre” nincs lehetőség.

A hétvégén a Tusványoson felmerült a Szent Anna-tó környékének rendezése: szennyvíz- és ivóvízhálózatot kellene kiépíteni, elektromos buszokkal megoldani a szállítást, hogy csökkentsék a szennyezést, ám ez több millió eurós beruházás lenne, a terület jelenlegi gondnokának pedig erre nincs pénze. Ha a hatóságnak saját költségvetése lesz, stratégiai prioritások mentén évente négy-öt nagy kaliberű projektet tud finanszírozni – vázolta az államtitkár.

Szerinte azoknak a civileknek, akik eddig is lelkiismeretesen végezték a dolgukat, nincs okuk az aggodalomra, hiszen ütőképes tanulmányokat végeztek, felmérték a fajokat, pályáztak, és ezután is be tudnak kapcsolódni a rendszerbe. Azok esnek ki, és „sajnos sokan vannak ők is”, akik nem tettek semmit – szögezte le az államtitkár.

Véleményem szerint a civileket semmilyen konstrukcióból nem szabad kihagyni, hiszen hozzáadott értéket képviselnek a természetvédelmi területek menedzsmentjében”

– fogalmazott Szép Róbert.

Ugyanakkor megérti a civil szervezetek aggályait, miszerint a hatóság már másfél éve létezik, és még nem mutatott fel konkrét tevékenységet. Az államtitkár tisztában van azokkal a kifogásokkal is, miszerint ebben a rendszerben az állam könnyebben engedélyezhet a természetvédelmi területeket érintő változásokat – ám ezt véleménye szerint úgy lehet ellensúlyozni, ha minden beruházást, projektet a hatóság keretén belül működő szakmai tanács véleményez.