Johannis szerint sérti a helyi autonómia elvét az etnikai arányok megváltoztatásának tiltása

A jogszabály kihirdetése helyett alkotmányossági óvást emelt Klaus Johannis államfő hétfőn ama törvénytervezet ellen, amely meggátolná, hogy a nemzeti kisebbségek arányát megváltoztató módon módosítsák a megyék, városok és községek közigazgatási határait.

Az ország közigazgatási felosztását szabályozó 1968-as úgynevezett megyésítési törvény módosítását egyebek mellett azért kezdeményezték a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) és az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) törvényhozói, hogy egységesítsék, illetve kijavítsák a törvény mellékletében különböző írásmóddal szereplő, vagy a hivatalos névjegyzékben tévesen bevezetett településneveket.

Az MTI emlékeztet, hogy a törvénymódosításba Cseke Attilának, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjének a javaslatára foglalták bele azt a – kisebbségvédelmi keretegyezményből – átvett rendelkezést, miszerint tilos (felosztással, összeolvasztással vagy más módon) úgy módosítani a közigazgatási egységek határait, hogy az a nemzeti kisebbségek számarányának módosítását célozza vagy eredményezze. Emiatt a rendelkezés miatt emelt alkotmányossági kifogást az államfő.

Johannis arra hivatkozik, hogy a szuverenitás és helyi autonómia alkotmányos elvét sértené, ha ilyen tiltásokkal korlátoznák egy-egy közigazgatási egység lakosságának jogát ahhoz, hogy – gazdasági, társadalmi, kulturális, vagy környezeti szempontok alapján – népszavazással döntsön a közigazgatási határok módosításáról.

Az elnök szerint a szenátusban elfogadott módosítás sérti a kétkamarás parlament alkotmányos elvét is, amely nem teszi lehetővé, hogy a második (döntéshozó) kamara „lényegi” módosításokat végezzen egy törvénytervezeten, amelyekről az első háznak nem volt alkalma szavazni. Az államfő szerint a megyék és települések közigazgatási határainak módosításáról egyébként is a 2001-ben hozott helyi közigazgatási törvény rendelkezik, ezért zavart okozna, ha egy másik jogszabályba is erre vonatkozó előírások kerülnének.

Romániában a nemzeti kisebbségek lakosságaránytól függ a közigazgatási anyanyelvhasználat joga. A hatályos rendelkezések értelmében azoknak a településeknek kell például a magyar elnevezését is feltüntetni, ahol a magyarok teszik ki a lakosság legalább egy ötödét. A húszszázalékos lakosságarány felett a helyi hatóságoknak az anyanyelvű ügyintézést is lehetővé kell tenni.