Orbán Viktor Tusványoson meghirdette a Kárpát-medence újjáépítésének tervét
A Kárpát-medence újjáépítését nevezte Magyarország egyik legfontosabb tervének Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn.
A miniszterelnök a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban úgy fogalmazott, „véget ért a száz év magyar magány korszaka”. „Újra erősek vagyunk, elszántak vagyunk, bátrak vagyunk, van erőnk, van pénzünk, vannak erőforrásaink” – jelentette ki a kormányfő.
Hozzátette: az elmúlt években Magyarország bebizonyította szomszédjainak, hogy „aki a magyarokkal együttműködik, az jól jár”.
Orbán Viktor elmondta, Magyarország azt ajánlja a szomszédjainak, hogy gyorsvasúttal, autópályákkal kössék össze országaikat, ahogy az energiahálózatokat is, valamint hangolják össze védelmi politikájukat és a haderőfejlesztéseket. „Fektessünk be egymás térségeibe” – javasolta a kormányfő. Kijelentette: szembe kell nézni azzal, hogy a modern Románia száz éve nem tud mit kezdeni azzal a természeti ténnyel, hogy itt él másfél millió magyar. „Az RMDSZ szlogenje szerint Székelyföld akkor is létezett, amikor a modern Románia még nem létezett, Székelyföld akkor is létezni fog, amikor már az egész Európa behódolt az iszlámnak” – mondta Orbán Viktor Tusnádfürdőn.
„Ahelyett hogy tagadnánk a valóságot, fogjuk fel inkább ezt a helyzetet erőforrásként. Tekintsünk Erdélyre erőforrásként, akarjunk erős Székelyföldet, erősödő magyarságot. Ez erőgyarapodást jelent Románia számára is” – fogalmazott.
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a magyar kormány nyolc év folyamatos kormányzás után áprilisban négy év újabb munkára kapott esélyt, és felhatalmazást arra, hogy kiépítsen egy új korszakot. Orbán Viktor elmondta: a magyar nemzetegyesítés folyamata átváltozott nemzetépítéssé, amelynek áprilisban tartották a főpróbáját. Szerinte az eredmények azt igazolják, hogy a magyar nemzetépítés sikeres. „Bebizonyítottuk, hogy mi magyarok képesek vagyunk megérteni bonyolult és összetett helyzetünket, és ha kell, egy akarattal képesek vagyunk dönteni sorsukról, egy nemzetként mozdulni” – idézte a kormányfőt az MTI.
Közölte, a külhoni magyarok kiálltak az anyaországi magyarok mellett, minden egyes szavazatuk felelősségvállalás volt Magyarország mellett. Orbán Viktor jelentős eredménynek nevezte, hogy köszönthették az egymilliomodik új magyar állampolgárt.
Orbán Viktor beszédében úgy vélekedett, Európa jelenlegi vezetői alkalmatlanok, mert nem tudták megvédeni a kontinenst a bevándorlástól. A miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn úgy fogalmazott: az európai elit csődöt mondott, és ennek a csődnek szimbóluma az Európa Bizottság, amelynek napjai ugyanakkor megvannak számlálva. Kitért arra is, hogy jelenleg primitív Oroszország-politikát folytat az unió, ehelyett „tagolt Oroszország-politikára lenne szükség”. Orbán Viktor hozzátette: Magyarország, az egész Kárpát-medence és Európa biztonsága ma azon múlik, hogy Törökország, Izrael és Egyiptom elég stabil ország-e ahhoz, hogy megállítsa a muszlim beáramlást. „Ha e három ország közül bármelyik elveszíti stabilitását, annak súlyos következményei lesznek Európa biztonságára” – mondta a kormányfő.
Orbán Viktor szerint a jövő évi európai parlamenti választás egyetlen közös komoly európai kérdésről, a bevándorlásról szólhat, majd hozzátette: a liberális demokrácia átfejlődött „liberális nem-demokráciává”. A kormányfő azt mondta, ha bevándorlásról dönt Európa, akkor az európai elitről is dönt, arról, hogy jól kezelte-e a bevándorlás kérdését. Véleménye szerint az európai elit ideges, mert a választás Magyarország számára kedvező eredménye miatt Európa nagy ívű átalakítása, a Soros-terv elakadhat. Szerinte elakadhat az európai választásokon a nagy cél, hogy Európát átalakítsák és átléptessék a kereszténység utáni és a nemzetek utáni korszakba.
Orbán Viktor kizárólagosan liberális elitnek nevezte a mai európai elitet, amely szerinte csődöt mondott. Azon véleményét is hangoztatta, hogy a liberális demokrácia átfejlődött liberális nem-demokráciává. „Liberalizmus van, demokrácia meg nincs” – hangoztatta, hozzátéve, a demokrácia hiányát azzal lehet alátámasztani, hogy Nyugat-Európában általánossá vált a szólásszabadság korlátozása és a cenzúra.