Bővülhet a nemzeti értékek köre: felterjesztették a vallásszabadság törvényét és Kőrösi Csoma Sándor életművét

Kiss Judit 2018. július 25., 13:02

A vallásszabadság törvénye és Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós életműve is kiemelt nemzeti értékké válhat, ugyanakkor a Bihar megyei Siter Árpád-kori templomával, valamint a Petry hús- és hentestermékkel bővült az Erdélyi Magyar Értéktár.

A Bihar megyei Siter falképeiről is híres Árpád-kori műemlék templomát felvették az Erdélyi Magyar Értéktárba Fotó: Rómer Flóris Terv

A hungarikumbizottság elé terjesztik az 1568-as tordai országgyűlésen kihirdetett vallásszabadság törvényét és Kőrösi Csoma Sándor életművét, ugyanakkor bekerült az Erdélyi Magyar Értéktárba a Bihar megyei Siter 13. századi, Árpád-kori temploma, valamint a több mint 100 éves hagyománnyal rendelkező Petry hús- és hentestermék – döntött keddi kolozsvári ülésén az Erdélyi Magyar Értéktár bizottsága. Közölték,

a Magyar Értéktárba történő besorolás kiemeli a tordai országgyűlés határozatának kultúrtörténeti, vallástörténeti, példaértékű jelentőségét és Kőrösi Csoma-Sándor nyelvtudós, a tibetológia megalapítója úttörő, kiemelkedő munkásságának fontosságát.

„Az 1568-as országgyűlés Európában elsőként a tordai katolikus templomban hirdette ki a vallásszabadságot. Ez a momentum a Kárpát-medencei magyarság közös értéke, akárcsak Kőrösi világhírű hagyatéka, ezért reméljük, hogy a következőkben kiemelkedő nemzeti értékké, majd hungarikumokká válhatnak” – fogalmazott Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár bizottságának elnöke.

Az 1568-as tordai országgyűlésen hozott vallásügyi határozat a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, a gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást, amely a felekezeti hovatartozástól függetlenül évszázadokra biztosította az együttélés békés feltételeit.

A háromszéki Csomakőrösről a magyarok eredetét megkeresni induló Kőrösi Csoma Sándor munkássága nemzetközi tudományos elismerésnek örvend. Életművének legfőbb hozadéka a világ első tibeti–angol szótára, amely hosszú ideig a később készült szótárak legfőbb forrása volt, a tibeti irodalom és vallási iratok tanulmányozásával pedig letette egy új tudományág, a tibetisztika alapjait.

Az Erdélyi Magyar Értéktár bizottsága tevékenységével arra törekszünk, hogy erdélyi értékeink védnökei legyünk, megőrizzük és ápoljuk azokat, amelyek nemcsak az erdélyi magyarok, de az egész nemzet számára reprezentatívak.

Az idén 450 éves vallásszabadság törvénye, Kőrösi Csoma Sándor életműve pedig az egész magyarság közös értéke” – hangsúlyozta Hegedüs Csilla.

A Bihar megyei Siter református temploma az Árpád-korban épült, legérdekesebb feltárt eleme a hajó délkeleti sarkában talált baldachinszerű oltárépítmény (cibórium). Hasonló struktúrájú építmények a jelek szerint nem állhattak nagy számban középkori templomainkban, a Kárpát-medencében egyetlen további példáját ismerjük. Az északnyugati sarkán egykor szabadon álló oszlopra támaszkodó cibórium egykorú a templommal, s a 14. században a szentéllyel együtt gazdag, feliratokkal tűzdelt kifestést kapott.

Az értéktárbizottság keddi tanácskozásán a nagyváradi Szent László Egyesületet Csomortányi István képviselte.

Örvendetes, hogy egyre több erdélyi településen elkezdődött az értéktári munka. Nagyon fontos, hogy közös, egyetemes magyar értékeinket nyilvántartásba vegyük, és megőrizzük az utókor számára is. Erre a munkára helyi, tájegységi, megyei és erdélyi szinten is szükség van.

Nagy öröm számunkra, hogy az elmúlt időszakban a magyar agrárminisztérium segítségével és helyi szakemberek bevonásával elkészülhetett a nagyváradi magyar értéktár első része is” – idézte az Erdélyi Magyar Néppárt közleménye Csomortányit.

A nagyváradi bejegyzésű Magyar Polgári Egyesület és Nagy József Barna egyesületi elnök koordinálásával több mint 100 értéket sikerült számba venni és az értéktárba foglalni. A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényt 2012 áprilisában fogadta el az Országgyűlés. A törvény értelmében a magyar nemzeti értékek, azokon belül a hungarikumok megőrzendő, egyedülálló nemzeti kincsek, amelyek ezer szállal kötődnek tájainkhoz, történelmünkhöz, társadalmunkhoz, kultúránkhoz.

„Az összetartozás, az egység és a nemzeti tudat erősítése érdekében nemzetünk értékeit össze kell gyűjteni, dokumentálni, az értékvédelem alapjául szolgáló dokumentációt a szigorú nyilvántartás és kutathatóság szabályai szerint meg kell őrizni, az értékeket ápolni, védelmezni és támogatni kell” – olvasható a néppárt közleményében.