A vallásszabadság törvénye és Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós életműve is kiemelt nemzeti értékké válhat, ugyanakkor a Bihar megyei Siter Árpád-kori templomával, valamint a Petry hús- és hentestermékkel bővült az Erdélyi Magyar Értéktár.
A hungarikumbizottság elé terjesztik az 1568-as tordai országgyűlésen kihirdetett vallásszabadság törvényét és Kőrösi Csoma Sándor életművét, ugyanakkor bekerült az Erdélyi Magyar Értéktárba a Bihar megyei Siter 13. századi, Árpád-kori temploma, valamint a több mint 100 éves hagyománnyal rendelkező Petry hús- és hentestermék – döntött keddi kolozsvári ülésén az Erdélyi Magyar Értéktár bizottsága. Közölték,
a Magyar Értéktárba történő besorolás kiemeli a tordai országgyűlés határozatának kultúrtörténeti, vallástörténeti, példaértékű jelentőségét és Kőrösi Csoma-Sándor nyelvtudós, a tibetológia megalapítója úttörő, kiemelkedő munkásságának fontosságát.
„Az 1568-as országgyűlés Európában elsőként a tordai katolikus templomban hirdette ki a vallásszabadságot. Ez a momentum a Kárpát-medencei magyarság közös értéke, akárcsak Kőrösi világhírű hagyatéka, ezért reméljük, hogy a következőkben kiemelkedő nemzeti értékké, majd hungarikumokká válhatnak” – fogalmazott Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár bizottságának elnöke.
Az 1568-as tordai országgyűlésen hozott vallásügyi határozat a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, a gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást, amely a felekezeti hovatartozástól függetlenül évszázadokra biztosította az együttélés békés feltételeit.
A háromszéki Csomakőrösről a magyarok eredetét megkeresni induló Kőrösi Csoma Sándor munkássága nemzetközi tudományos elismerésnek örvend. Életművének legfőbb hozadéka a világ első tibeti–angol szótára, amely hosszú ideig a később készült szótárak legfőbb forrása volt, a tibeti irodalom és vallási iratok tanulmányozásával pedig letette egy új tudományág, a tibetisztika alapjait.
Az idén 450 éves vallásszabadság törvénye, Kőrösi Csoma Sándor életműve pedig az egész magyarság közös értéke” – hangsúlyozta Hegedüs Csilla.
A Bihar megyei Siter református temploma az Árpád-korban épült, legérdekesebb feltárt eleme a hajó délkeleti sarkában talált baldachinszerű oltárépítmény (cibórium). Hasonló struktúrájú építmények a jelek szerint nem állhattak nagy számban középkori templomainkban, a Kárpát-medencében egyetlen további példáját ismerjük. Az északnyugati sarkán egykor szabadon álló oszlopra támaszkodó cibórium egykorú a templommal, s a 14. században a szentéllyel együtt gazdag, feliratokkal tűzdelt kifestést kapott.
Az értéktárbizottság keddi tanácskozásán a nagyváradi Szent László Egyesületet Csomortányi István képviselte.
Nagy öröm számunkra, hogy az elmúlt időszakban a magyar agrárminisztérium segítségével és helyi szakemberek bevonásával elkészülhetett a nagyváradi magyar értéktár első része is” – idézte az Erdélyi Magyar Néppárt közleménye Csomortányit.
A nagyváradi bejegyzésű Magyar Polgári Egyesület és Nagy József Barna egyesületi elnök koordinálásával több mint 100 értéket sikerült számba venni és az értéktárba foglalni. A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényt 2012 áprilisában fogadta el az Országgyűlés. A törvény értelmében a magyar nemzeti értékek, azokon belül a hungarikumok megőrzendő, egyedülálló nemzeti kincsek, amelyek ezer szállal kötődnek tájainkhoz, történelmünkhöz, társadalmunkhoz, kultúránkhoz.
„Az összetartozás, az egység és a nemzeti tudat erősítése érdekében nemzetünk értékeit össze kell gyűjteni, dokumentálni, az értékvédelem alapjául szolgáló dokumentációt a szigorú nyilvántartás és kutathatóság szabályai szerint meg kell őrizni, az értékeket ápolni, védelmezni és támogatni kell” – olvasható a néppárt közleményében.