Johannis szerint tisztázásra szorul a nyelvi kisebbség fogalma

Visszaküldte újbóli megfontolásra a parlamentnek Klaus Johannis elnök a 2011/1-es számú tanügyi törvény módosítását, arra hivatkozva, hogy az hiányos és zavaros részeket tartalmaz.

Az államfő indoklása szerint a kifogásolt jogszabály az oktatási intézmények alapítását, átszervezését és megszüntetését szabályozó előírásokat módosítja, valamint az oktatás helyzetét elemző jelentések készítésének és bemutatásának módjait. „Megállapításunk szerint ez a törvény zavaros, hiányos részeket tartalmaz, ezért a parlamentnek újra fontolóra kell vennie a tartalmát” – idézte Johannis állásfoglalását az Agerpres hírügynökség.

Az elnöki indoklás szerint a 2011/1-es tanügyi törvény 61-es bekezdésének új változatában a jogalkotó új fogalmat használ, éspedig a nyelvi kisebbség fogalmát.

A szöveg elemzésekor azonban kiderül, hogy a jogszabály a nemzeti kisebbségekről beszél, a nyelvi kisebbség fogalmát pedig nem határozza meg. Az államfő tehát kéri, hogy a törvényhozói testület az újbóli megfontolás során pontosan határozza meg a nyelvi kisebbség („minoritate lingvistică”) fogalmát.

Johannis szerint a nemzeti vagy nyelvi kisebbségek anyanyelvén történő oktatási intézmények létrehozásának, újjászervezésének és felszámolásának folyamatát szabályozó rész a kifogásolt jogszabályban ellentmond a törvény egy másik cikkelyének, mely szerint a tanügyminisztérium, az annak alárendelt igazgatóságok és – nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás esetén – a Kisebbségi Igazgatóság javasolja a tanintézmények átszervezését a közoktatás minőségét biztosító ügynökségnek (ARACIP) .

Az államfő kifejti, tisztázásra szorulnak bizonyos fogalmak, valamint az oktatási struktúrák alapításának, átszervezésének és felszámolásának metodológiájára vonatkozó részek, mert jelen formájában a jogszabály zavart kelthet azok körében, akik a törvény végrehajtásáért felelnek, ez pedig az oktatás minőségét rontaná.