Budapest a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak erősítését szorgalmazza

A nemzeti kisebbségek kollektív jogainak erősítését szorgalmazta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) az úgynevezett bolzanói ajánlások 10. évfordulója alkalmából Magyarország képviseletében Kalmár Ferenc miniszteri biztos.

Kalmár Ferenc kedden az MTI-nek az előző napi tanácskozásról beszámolva elmondta: miközben a kollektív jogok védelmének bővítésére lenne szükség, vannak olyan országok – például Románia és Szlovákia –, amelyek el sem ismerik a nemzeti kisebbségek kollektív jogait. A konferencián az ukrán nagykövet támadta a magyar alaptörvény azon rendelkezését, amely szerint Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyarokért.

Több résztvevő kifogásolta a kettős állampolgárság tömeges megadását, valamint azt, hogy a kisebbségek nem integrálódnak a többségi társadalomba.

Ezzel kapcsolatban Kalmár Ferenc hangsúlyozta: a nemzeti kisebbségek többségi társadalomba integrálása a kollektív jogok megadása nélkül csak asszimilációhoz vezethet. Hozzátette, a kisebbségek megmaradásának előfeltétele, hogy csak közösségként szabad integrálódniuk, hiszen csak a közösség képes megőrizni anyanyelvét, kultúráját, identitását. „Magyarország szerint szükség lenne a nemzeti kisebbségekre vonatkozó közvetítői mechanizmusokkal, vitarendezéssel kapcsolatos ajánlásra, monitoringrendszerre, továbbá a jó gyakorlatok terjesztésére és a nemzetállam fogalmának átgondolására” – közölte a miniszteri biztos.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a második világháború után egyetlen európai intézmény sem adott ki ajánlást a történelemtanítással kapcsolatban, pedig sok múlik a történelem értelmezésén. „A történelem oktatása alkalmas lehet a nemzeti identitás formálására és a sérelmek enyhítésére” – hangsúlyozta Kalmár Ferenc. A szakember szerint a konferencia abban a tekintetben sikeres volt, hogy jól áttekintette és összefoglalta az elmúlt tíz év és a jelenlegi helyzet lényeges elemeit, ám a továbblépés lehetősége egyelőre nem látszik.

Kalmár Ferenc kiemelte, hogy a konferencián nem mosták össze a migránsokat az őshonos kisebbségekkel. A tanácskozáson megállapították, hogy nő az országok elszigetelődése, erősödik a nacionalizmus, ugyanakkor a bolzanói ajánlások továbbra is érvényesek. Elfogadhatatlan a nemzeti kisebbségek védelmének multilaterálisról kétoldalú alapra helyezése, ugyanis az országok súlya, befolyása nagyon eltérő, ez pedig kedvezőtlenül befolyásolhatja a nemzeti kisebbségek védelmét. „A kölcsönösség kérdése is felvetődött, eszerint nem mindegy például, hogy 1,3 milliós vagy 30 ezres kisebbségről beszélünk, ahogy ez magyar-román viszonylatban megfigyelhető” – foglalta össze a miniszteri biztos. Megemlítette: téma volt a konferencián az is, hogy minden állam költségvetésében különítenek el összegeket a határon túli kisebbsége támogatására, és ebben fontos az átláthatóság.

A Nemzeti kisebbségek az államközi kapcsolatokban című ajánlásokat az EBESZ főbiztosának kezdeményezésére 10 éve, 2008-ban fogadták el az olaszországi Bolzanóban. Az ajánlások célja annak rögzítése, hogy miként nyújthatnak az államok kedvezményeket más államok területén élő kisebbségeikhez tartozóknak oly módon, hogy az ne terhelje a nemzetközi kapcsolatokat, megfeleljen a nemzetközi jognak.