Kápolna Mikes Kelemen tölgyének üregében: különleges teret hoznak létre a nemrég elpusztult, 330 éves zágoni fatörzsben
Új szerepet szánnak Mikes Kelemen kipusztult zágoni fájának: a 330 éves tölgy üregében különleges teret, aprócska kápolnát alakít ki Mónus Béla magyarországi fafaragó művész. Az alkotó a Krónikának elmondta, a munka már elkezdődött, szeptemberben fejeződhet be.
Aprócska, kétszemélyes kápolnát alakítanak ki Mikes Kelemen immár elpusztult zágoni tölgyfájában.
A köztudatban a szülőföld iránti vágy és hűség jelképeként számontartott 18 századi író, a Törökországi levelek szerzője, a magyar széppróza megteremtője szellemiségét kívánja továbbra is megőrizni, ugyanakkor a háromszéki település vonzerejét is növelné a helyi önkormányzat által kezdeményezett ötlet, hogy „új életet leheljenek” a tölgybe.
Így új szerepet szánnak a törzsnek, amelyet a hagyomány szerint Mikes édesapja ültetett. Az immár 330 éves fa nem él már, azonban hatalmas törzse áll, így alkalmas arra, hogy megfelelően restaurált formában egy pici, kétszemélyes kápolnának adjon otthont, amely a tervek szerint szeptemberre készülhet el.
Az ötlet Mónus Béla magyarországi fafaragó művésztől származik, aki korábban már két emlékművet is faragott Mikes Kelemen tiszteletére: az egyik az író szülőfalujában, Zágonban, a másik pedig Rákóczi Ferenccel való bujdosása színhelyén, a törökországi Rodostóban található. A Krónika megkeresésére Mónus Béla elmondta, a zágoni polgármester felkérésére vállalta a különleges kápolna kialakítását, hiszen ezelőtt húsz évvel a Mikes-tölgy letört hatalmas ágából már szobrot, emlékművet alkotott. „Kiss József polgármester közölte, hogy kiszáradt a Mikes-tölgyfa, és kérte, hogy készítsek szobrot belőle.
– mondta a fafaragó művész. Kifejtette, varázslatos érzés egy ilyen „történelmi” fának a belsejében létezni, egészen különleges a tér, az atmoszféra, a kisugárzás. „Eszembe jutott, hogy jó lenne, ha kis meghitt teret lehetne alkotni itt, ahova két ember, akinek dolga van egymással, beférhet. Azokra gondolok, akiknek közös a múltjuk, vagy voltak egymással gondjaik, esetleg a jövőjüket tervezik együtt – például ifjú jegyesek az igen kimondása előtt” – tette hozzá az alkotó.
Mint ecsetelte, sok dudor és üreg található a fában, ahol kívül kidudorodik egy kikorhadt ágcsonk, ott belül nagy üreg tátong. Ezekbe az üregekbe szobrokat farag bent, és kint a dudorokból is angyalalakokat tervez faragni.
– fogalmazott Mónus Béla. Arról, hogy miként lehet időtállóvá tenni a már kipusztult fát, az alkotó elmondta, a tölgy aljába ástak egy két és fél méter mély gödröt, ezt kibetonozták két és fél köbméter betonnal, ami bejutott a gyökerek alá. Vasakat raktak oda, amelyek most már erősen tartják a fát, így ha a gyökerek ki is korhadnának, akkor sem dől ki a törzs. A felső részt gomba- és penészölő szerrel, felületvédő, kültéri glazúrfestékkel is kezelik.
Mivel Mikes szellemisége régóta foglalkoztatja az alkotót, úgy fogalmazott, neki az író „égi barátja”, hiszen erős vonzást vél érezni iránta, úgymond érzi a gondolatait, sokat olvasta leveleit, írásait, életrajzát. Mónus Béla egyik Mikes-emlékműve 1999 óta áll a zágoni Mikes–Szentkereszty- udvarház parkjában, hogy óvják az idő viszontagságaitól, tetőt húztak fölé. A magyarországi fafaragó másik Mikes-szoborkompozícióját a budapesti Rodostó Alapítvány és a Rákóczi Szövetség állíttatta, 2000-ben avatták fel a törökországi város központi parkjában. Az alkotás középen Mikest, balra leveleinek címzettjét, az „édes nénét”, jobbra Bercsényi Miklós feleségét, Kőszeghy Zsuzsit ábrázolja, akit Mikes szeretett volna feleségül venni.
„Mivel Mikes Rákóczival a lengyelországi Jaroslawban is tartózkodott rövid ideig, ott Rákóczi-emlékművet készítettem. Egyébként az egész korszak »magába szippantott« engem. A zágoni, most kialakítandó kápolnára Mikes-idézetet és Mikes-portrét is faragok, de tulajdonképpen nem kimondottan az író emlékműve, inkább a béke egyfajta szigete.
– mondta az alkotó. Arra is kitért, javasolta a zágoni polgármesternek, hogy a fa mellé kutat fúrhatnának, egyrészt hogy az odalátogatók szomjukat olthassák, másrészt hogy a zarándokhelyről vizet vigyenek belőle. „Fontos, hogy minél többen ismerjék meg Mikes életét, eszmeiségét, gondolatvilágát, a hűség, a szülőföldre való visszavágyódás jelképét erősítené az emlékhely.
– mondta Mónus.
Zágon hírnevét nagy szülöttének, a II. Rákóczi Ferenc oldalán felnőtt, majd a bujdosásban is fejedelmét követő Mikes Kelemennek köszönheti, aki 1690-ben született, és a törökországi Rodostóban hunyt el 1761-ben. Nemcsak író, de műfordító is volt, II. Rákóczi Ferenc íródeákja, kamarása, aki elkísérte a fejedelmet Lengyelországba, Franciaországba és Törökországba, és haláláig kitartott mellette, később emléke mellett is.
A magyar irodalomban a rokokó mestereként, a magyar széppróza megteremtőjeként tartják számon. Írásművészetére egyrészt a barokk nemesi irodalom, másrészt francia műveltsége hatott. Fő műve a Törökországi levelek című gyűjtemény, amely az emigráció mindennapjait írta le, kiegészítve Mikes olvasmányaiból szerzett történelmi, vallás- és művelődéstörténeti adatokkal; ezenkívül számos francia vallási, egyháztörténeti, pedagógiai művet fordított le.