A nagyváradiak régi álma válhat hamarosan valóra: teljes körű magyar ügyintézést biztosító ügyfélkapu nyílik a városházán. Már csak a technikai részleteken dolgoznak, így várhatóan heteken belül megnyílik a kapu, és menet közben még szélesítik a tevékenység körét.
A Krónika kérdésére leszögezték, tulajdonképpen már csak a technikai részleteken dolgoznak, így várhatóan heteken belül megnyílik a kapu, és majd menet közben még szélesítik a tevékenység körét.
Zatykó Gyula, aki egyben Ilie Bolojan nagyváradi polgármester magyar ügyekért felelős tanácsadója, jó hírként számolt be szerdán arról, hogy három-négy hónapnyi egyeztetést követően megszületett a döntés az ügyfélkapu létrehozásáról. Jelen pillanatban a megvalósítás mikéntjéről zajlanak a tárgyalások. Az elképzelések szerint ugyanis
ezen az ügyfélfogadási helyen minden olyan ügyet el lehetne magyarul intézni, ami a városháza hatáskörébe tartozik, tehát a személyzetnek valamennyi témában jártasnak kell lennie,
hiszen csak tovább növelnék a bürokráciát, ha a magyar ügyfélkaputól a polgárnak tovább kellene mennie ahhoz az ablakhoz, ahol amúgy a „magyar kerülő” nélkül intézhette volna az ügyét. A magyar kapuhoz a tervek szerint az automatából külön sorszámot lehet majd kérni.
A magyar nyelvű ügyintézés biztosítása természetesen magyar nyomtatványokat, űrlapokat is feltételez. A néppárti politikusok a kétnyelvű űrlapok hívei lennének, amelyen az egyik sorban románul, a másikban magyarul szerepel a hivatalos szöveg. Ennek döntő oka, hogy az interetnikus környezetben élők nem nagyon ismerik a közigazgatási terminusokat magyarul – ezt bizonyítja, hogy például a magyarországi választásokon is hány szavazatot kellett érvényteleníteni amiatt, hogy a mellékelt dokumentumok nem voltak megfelelően kitöltve.
Csomortányi István megjegyezte, elég kevesen tudják például azt, hogy a telekrendezési okirat a „certificatul de urbanism” megfelelője. Ráadásul
a kétnyelvű űrlapok könnyebben értelmezhetőek lennének a további folyamatokban is, hiszen ahol csak adatokra van szükség, azokat egy román anyanyelvű is értelmezni tudná, ellenkező esetben minden űrlap mellé fordító kellene.
Zatykó és Csomortányi éppen ezen okokból kifolyólag bírálta a napokban elfogadott közigazgatási törvénykönyvet, abban ugyanis tételesen magyar űrlapok biztosítása szerepel. Azzal sem értenek egyet, hogy az önkormányzati formanyomtatványokat kormányhatározatban kell elfogadni a kisebbségkutató intézet és az etnikumközi kapcsolatok hivatala javaslatára.
Ráadásul vannak olyan formanyomtatványok, amelyek nem egyformák Nagyváradon vagy Csíkszeredában, ezeket pedig az új kódex szerint egyenként el kellene fogadtatni a kormánnyal. Tehát olyan megoldás született, ami nem megoldás” – szögezte le Csomortányi.
Kérdésünkre közölte, ők egyelőre a kétnyelvű verzióval mennek tovább, szeretnék mielőbb elindítani a munkát a magyar ügyfélkapunál, és ezzel párhuzamosan zajlik majd a mintegy 250 oldalnyi űrlap fordítása – a kezdeményezők reményei szerint az év végére befejezik. Csomortányi
kifogásolta ugyanakkor, hogy a közigazgatási törvénykönyv az utcanevek esetében nem tartalmazza a lehetőséget a történelmi utcanevek kiírására, hiszen nem mindegy például Várad esetében, hogy Egyesülés tér vagy Szent László tér szerepel majd a táblán.
A néppárti politikusok a kódex kapcsán ugyanakkor leszögezték, tiltakoznak azon passzus ellen is, ami különleges nyugdíjat biztosít a helyi választottaknak. „Szívesebben láttunk volna egy olyan előírást, ami szerint nem lehet polgármester, akinek nincs legalább érettségije” – szögezte le Csomortányi István.