Nem számít, hogy ki milyen anyanyelvű, a lényeg, hogy helyesen fogalmazzon románul – vélekedett a dolgozatokat javító vásárhelyi bizottság tagja, Bogdan Raţiu. Magyar szakemberek szerint mélyreható, rendszerszerű változás nélkül nem várható javulás az érettségi eredményeket illetően.
Ma nem szempont, hogy ki milyen nemzetiségű, vagy milyen anyanyelvű, a lényeg az, hogy jól tudjon írni, pontosan használja a nyelvet, helyesen fogalmazzon. Az érettségi dolgozatokat javító tanárokat csak ez érdekelte, a javítókulcsot használva értékelték a munkákat, adták a jegyeket – mondta Bogdan Rațiu román nyelv és irodalom tanár, a marosvásárhelyi javítóbizottság tagja annak kapcsán, hogy idén a magyar diákok gyengén teljesítettek román nyelv és irodalomból. Az érettségi dolgozatokat más megyébe utaztatták – például a háromszékieket Vásárhelyre –, ott javították,
az eredmények közzététele után több megyében panaszkodtak diákok és tanárok, hogy indokolatlanul lepontozták a magyar érettségizők teljesítményét román nyelv és irodalomból.
{K1}
Arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon a romándolgozatokat javító tanárok megőrzik-e objektivitásukat, amikor egy magyar anyanyelvű diák dolgozatát javítják, befolyásolja-e őket az, ha rájönnek, hogy a tanuló nem román nemzetiségű. Bogdan Rațiu, a vásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumban is tanító tanár elmondta,
nem volt annak jelentősége, hogy ki milyen anyanyelvű, teljesen semleges volt számukra az etnikai hovatartozás, a pontosságra, a nyelv helyes használatára, a helyesírásra mindenkinek egyformán kell törekednie, és ezt tartották csak szempontnak a javításkor.
Azt, hogy az idén többen is elégtelent kaptak románból, azzal magyarázta, hogy változott a javítókulcs, de nem mondható szigorúbbnak vagy részrehajlónak a javítóbizottság. „Én is magyar diákokat tanítok a Bolyaiban, és én is izgultam az érettségi vizsga miatt, átéltem azt a stresszt, amit mindenki” – tette hozzá Bogdan Rațiu. Az írásbeli érettségin a tanuló felírja a nevét a dolgozat lapjára, de leragasztja, és az azt javító tanár nem láthatja, hogy kinek a dolgozatát javítja.
Hasonlóképpen járnak el az óvást követő újrajavításkor is – magyarázta érdeklődésünkre Mátéfi István, a Bolyai-gimnázium igazgatója, aki elmondta, a tanfelügyelőségen újból leragasztják a neveket, illetve az első javítást és az elsőre adott jegyet sem láthatja a következő javítóbizottság, így azok is a teljes objektivitás alapján osztályozhatnak. „Matematikatanárként többször javítottam én is vizsgadolgozatot.
Ha mégis megtörténik az, hogy egy-egy magyar anyanyelvű tanuló dolgozata román tanárhoz kerül, akkor a román kollégák segítséget szoktak kérni, ha valamit nem értenek” – magyarázta az igazgató, aki nem tapasztalt soha rosszindulatot román kollégái részéről.
„Nem várható javulás az érettségi eredményeket illetően, amíg a romániai oktatási rendszerben nem megy végbe mélyreható, rendszerszerű változás” – mondta Ferencz-Salamon Alpár csíkszeredai oktatási szakember. Bár közel négy százalékkal emelkedett a sikeresen érettségiző romániai magyar diákok aránya az óvások elbírálását követően, de még így is alacsonyabb az országos átlaghoz és a tavalyi vizsgaeredményhez viszonyítva.
Az oktatási minisztérium által hétfőn közzétett, az óvások utáni végleges vizsgaeredményeket tükröző kimutatásból kiderült, országos szinten két százalékkal, 67,7-ről 69,7 százalékra nőtt a sikeresen érettségizők aránya. A tárca kisebbségi oktatásért felelős államtitkárságának közleménye szerint a 2017–2018-as tanév érettségi vizsgájának júniusban lezajlott írásbeli szakaszára 6012 magyar anyanyelvű diák iratkozott be; ez elmarad az előző évben részt vett 6292 magyar vizsgázó számától. Az idei, óvások utáni eredmények alapján a sikeresen vizsgázó magyar tanulók aránya 60,83 százalékra növekedett (óvások előtt a magyar diákok 56,95 százaléka vizsgázott sikeresen, 43 százaléka megbukott az érettségin),
ami 8,87 százalékos lemaradást jelent a 69,7 százalékos országos átlaghoz viszonyítva.
{K2}
Ferencz-Salamon Alpár rámutatott, bár a 2017–2018-as tanévben bevezették a sajátos, román nyelvet oktató tananyagot ötödik osztálytól, ennek eredményét csak akkor tudják mérni, amikor ezek a diákok elérik a 12. osztályt.
– magyarázta. Úgy véli, szintén nem lehet méltányos eredményt elérni, ha a szakközépiskolásoknak emelt szintű érettségi vizsgán kell helytállniuk, és őket ugyanolyan mércével mérik, mint az elméleti gimnáziumok tanulóit. Továbbá szintén problémának tartja a pedagógusok továbbképzésének hiányát, amely országos szintű hiányosság. Hozzátette, rendszeresen új kerettanterveket, új tananyagokat vezetnek be, és elvárják, hogy a pedagógus azonnal, gombnyomásra megfeleljen az új elvárásoknak.
– jegyezte meg. Ferencz-Salamon Alpár, aki szerint új tananyagok írása nem elegendő egy oktatási reformhoz, hanem azok módszertanába kell bevezetni a pedagógusokat egy egész ciklusra kiterjedően, tovább kell képezni a humánerőforrást ahhoz, hogy a változtatásoknak értelme legyen.
Annak kapcsán, hogy a románvizsga eredményei még gyengébbek lettek, mint a korábbi években, továbbá hogy miként vélekedik az óvások utáni nagy jegykülönbségekről, Ferencz-Salamon Alpár azt mondta, nem híve a konspirációs elméleteknek, ennek ellenére nem tartja kizártnak azt sem, hogy némileg lepontozhatták a diákokat. „Volt tanítványaim, akikről tudom, hogy jók voltak románból, most az érettségin éppenhogy megkapták az átmenőt.
– vetette fel a szakember. Hozzáfűzte, Marosvásárhelyre küldték a dolgozatokat javítani, azonban egy román anyanyelvű javító tanár nem tudja, hogyan értékelje a kisebbségi diákok dolgozatát, és valószínűleg szigorúbban javíthatott. Mátéfi István azt mondta, nem tesz jót a közösségnek, illetve a következő generációknak sem, ha a megyék vagy az iskolák között „háborút” indítanak.
– tette fel a kérdést az igazgató. Mátéfi úgy látja, hogy valóban voltak az óvások után változások, javulások, ami a jegyeket illeti, de nem annyira, hogy erre most valamilyen etnikumszempontú magyarázatot kelljen keresni.