Döntéshozó kamaraként elfogadta a román képviselőház az anyanyelvhasználatot is szabályozó új közigazgatási törvényt

A szenátus után a bukaresti képviselőház is elfogadta hétfőn az új közigazgatási törvénykönyvet, amely egyebek mellett a kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozza.

A 230 oldalas, 650 törvénycikkből álló, a központi és helyi közigazgatás működését, a köztisztviselők jogállását, a közvagyon kezelését és a közszolgáltatások megszervezését egységes keretbe foglaló közigazgatási kódexet a román balliberális kormánytöbbség és az RMDSZ voksaival fogadta el a bukaresti képviselőház. Az új törvénykönyv az MTI tájékoztatása szerint az utcák, terek, parkok többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a kisebbségi jogok megengedő értelmezésében is a magyar közösség számára fontos pontosításokat tartalmaz.

A képviselőházi szakbizottsági vita során az RMDSZ javaslatára a törvénybe bekerült, hogy a kisebbségek korábban szerzett anyanyelvhasználati jogai utólag nem korlátozhatók.

A közigazgatási kódex hatályba lépéshez elvileg már csak Klaus Johannis államfő aláírására van szükség, de két ellenzéki párt is jelezte: előzetes normakontrollt fog kérni az alkotmánybíróságtól. Az RMDSZ szerint a jogszabály biztosítja a kisebbségek anyanyelvhasználatát, európai szellemiségű, erősíti a decentralizációt és az önkormányzatok önrendelkezését. A szövetség közölte, a jogszabállyal új alapokra helyezték Románia közigazgatását, mivel az országnak nagy szüksége volt egy átfogó, átlátható és letisztult közigazgatási törvénykönyvre, hiszen az elmúlt időszakban igencsak súlyos gondokkal kellett szembenézniük az önkormányzatoknak és közintézményeknek, amelyek többnyire a többféle jogértelmezésből és -gyakorlatból adódtak.

Kelemen Hunor szövetségi elnök korábban a Krónikának elmondta, nem fog visszavonni már megszerzett jogokat a törvénykönyv, az RMDSZ pedig a jogszabály parlamenti vitája során a tavalyi tapasztalatokból kiindulva nem kezdeményezte a jelenleg húszszázalékos anyanyelvhasználati küszöb csökkentését. Korodi Attila, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője a hétfői végszavazást követően emlékeztetett, hogy a februárban a parlament elé terjesztett törvénykönyvhöz viszonyítva a ma elfogadott változat majdnem teljes egészében a parlamenti szakbizottságban újraírt és átdolgozott változat. „A képviselőházban zajló parlamenti vita alatt megőriztük a szenátusban elfogadtatott javaslatainkat a kisebbségi anyanyelvhasználatra vonatkozóan, valamint további garanciákat vittünk bele a törvény szövegébe. Így az új közigazgatási törvénykönyv hatályba lépése előtti időszakban érvényes jogszabályok által előírt anyanyelvhasználati jogokat nem lehet visszavonni” – mutatott rá Korodi.

A Hargita megyei törvényhozó hozzátette, a törvénykönyv szövege a szövetség javaslatai nyomán olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek arra kötelezik Romániát, hogy számos nemzetközi egyezményben foglalt, az ország által ratifikált nyelvhasználati jogokra vonatkozó rendelkezéseket gyakorlatba ültesse. Egy másik rendelkezés kihágásnak minősíti a tisztségviselők diszkriminatív, idegengyűlölő megnyilvánulásait, akkor is, ha azok nem a hivatali környezetben, hanem más nyilvános térben, például az internetes fórumokon történnek. Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint sikerült elérni, hogy ezután magyarul is ki kell írni az utcák, terek, parkok nevét ott, ahol a magyarság számaránya meghaladja a húsz százalékot. Kiterjesztették az anyanyelvhasználatot a prefektúra intézményére, a közszállítási vállalatokra, víz- és hőszolgáltatókra, ugyanakkor ezentúl anyanyelvű formanyomtatványok segítik az ügyintézést az önkormányzatokban.

Rögzíti az új törvénykönyv, hogy ezután ott is lehet alkalmazni a kisebbségi jogokat, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot, ha így dönt az önkormányzat.

Cseke Attila kiemelte azt is, hogy 2019. január 1-jétől a gépjárműbejegyzés és jogosítvány-kibocsátás átkerül a prefektus alárendeltségéből a megyei önkormányzatok hatáskörébe, továbbá a prefektusok hatásköreit „visszaszorították az alkotmányos keretek közé”, a közigazgatási törvénykönyv eredeti változata ugyanis szerinte túlzott, többlet hatáskörökkel ruházta volna fel a kormány területi képviselőit. A Bihar megyei politikus meggyőződésének adott hangot, miszerint az erdélyi magyarság ezentúl „jobb és kisebbségbarát közigazgatási törvénykönyv alapján élhet szülőföldjén”.