Érettségi: megkopott a tudás értéke – a politikumnak és a szakmának is tennie kell az oktatás minőségének javulásáért
A politikumnak, a szakembereknek is tenniük kell azért, hogy javuljon az oktatás és jobbak legyenek az érettségi eredmények, ugyanakkor értékválsággal küzd a társadalom, megkopott a tudás értéke, a rendszer nem ösztönzi tanulásra a fiatalokat.
A magyar diákok gyenge érettségi eredményeinek hátterében elsősorban sajátos gazdasági-társadalmi okok állnak – összegzett megkeresésünkre Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási ügyekkel megbízott ügyvezető alelnöke annak kapcsán, hogy a szerdán közzétett eredményekből kiderült: a 6012 magyar diák 43 százalékának nem sikerült a vizsgája.
{K1}
„Ki kell mondani, a magyar közösség általános gazdasági és ezzel együtt járó kulturális felemelkedése ezeken az eredményeken is javítana. A lemaradás, a hátrány nem olyan nagy, de mindenképpen dolgozni kell a felzárkózáson, ez viszont nagyon sok szereplőn múlik, a politikumtól a szakemberekig” – mondta Magyari Tivadar. Hozzátette, mérik, kutatják a folyamatot, foglalkoztatja a szövetséget a kérdés, ám a hirtelen kimondott, okoskodó válaszok nem alkalmasak az összefüggések feltárására. Rámutatott,
ha összehasonlítják a hasonló helyzetben levő magyar és román közösségeket, ha kiveszik a képletből a többségében románok lakta területek „nagyágyúit”: a Bánságot, Kolozsvárt, Bukarestet, kiderül, hogy az eredményekben nem olyan nagy a különbség.
A kutatások során a legerőteljesebb összefüggést a tanárok felkészültsége és a diákok eredménye között mutattak ki, ám ez sem teljesen egyértelmű, hiszen a különböző fokozatok megszerzése nem mindig tükrözi a pedagógus felkészültségét, munkájának minőségét. „A több okra visszavezethető, sokszereplős folyamatban nem lehet gyors változásra számítani, meg kell vizsgálni, hol javíthatunk leghamarabb. Épp ott vannak gondok, ami a leghatékonyabb húzóerő lehetne, például a tanárképzés” – részletezte Magyari Tivadar.
Rámutatott, a képzés intézményrendszere fejlődik, azonban a szakma megítélése, az iránta tanúsított érdeklődés leépülőben van. Ha évtizedekkel ezelőtt egy egyetemi szakon volt tíz hely, arra több százan jelentkeztek, és a tízből hét-nyolc a tanári pályát választotta.
Most megtörténik, hogy a tizenöt helyre csak tizenhárman jelentkeznek, és csak néhányan választják a tanári hivatást.
Az ügyvezető alelnök rámutatott, román nyelv és irodalomból magyarázható a gyengébb teljesítmény, ugyanis a románt még hat évig a régi módszer szerint tanulják a fiatalok, csak azoknál lépett életbe az újítás, akik 2012-ben kezdték az iskolát. Azt sem tartja elfogadható kifogásnak, hogy a magyar diákok egy plusztantárgyból kell érettségizzenek, úgy véli, a magyar tételek bírálata sem építő jellegű.
– mondta Magyari Tivadar.
{K2}
Az erdélyi magyarság egyik legnagyobb problémája, hogy az elmúlt évtizedekben az oktatás területén nem hozzuk azt a teljesítményt, mint korábban, fogalmazta meg lapunknak Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere rámutatott,
az elmúlt egy-két évtizedben a magyar középiskolák kikoptak a száz legjobb romániai tanintézet közül, ezt kell megfordítani, ezzel a kérdéssel hangsúlyosabban kell foglalkoznia a politikumnak és a szakmának.
„Az értékválsággal küzdő társadalom a tudás értékét sem becsüli, a rendszer sem ösztönzi tanulásra a fiatalokat. Arra biztatom a politikustársaimat, a tanárokat, a diákokat, hogy változtassunk ezen a szemléleten, mert hosszú távon biztos megtérül a felhalmozott tudás” – fogalmazta meg Antal Árpád.
Az oktatási minisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinetje csütürtökön közzétette a magyar diákok írásbeli érettségijének óvások előtti eredményeit tantárgyakra lebontva. Mint írták, a megmérettetésre 6012 magyar anyanyelvű diák iratkozott be, átmenő 6-os átlaggal, azaz sikeresen vizsgázott 57 százalékuk. Közülük a legtöbben, 1163-an 7 és 7,99 közötti jegyet, 1002 diák 8 és 8,99 közti, 747-en 6 és 6,99 közti, 269-en 9 és 9,99 közti átlagot értek el, színtízes egy magyar diák sem lett. Az 5-ös átlagot 2220 diák nem érte el, 5 és 5,99 közti jegyet 181-en kaptak.
Az összesített eredményekből kiderül,
románból a magyar diákok 64,87, magyarból 95,84, matematikából 72,16, történelemből 98,61, profilnak megfelelő tantárgyból 91,26 százaléka kapott átmenő jegyet.
Az adatokból arra lehet következtetni, hogy sok esetben nem az átmenő (5-ös) jegyek megírásával vannak a gondok, hanem a hatos átlag elérésével.
A sikeresen vizsgázók arányainak tekintetében az alábbi tíz középiskola érte el a legjobb eredményeket: János Zsigmond Unitárius Kollégium, Kolozsvár (100 százalék), Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda (94,15), Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely (93,89), Református Kollégium, Kolozsvár (92,16), Székely Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy (91,86), Zajzoni Rab István Középiskola, Négyfalu (91,67), Báthory István Elméleti Líceum, Kolozsvár (91,57), Apáczai Csere János Elméleti Líceum, Kolozsvár (90,28), Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium – Csíkszereda (89,29), Mikes Kelemen Főgimnázium, Sepsiszentgyörgy (88,51).
A kabinet közölte, az előző évek eredményeivel való összehasonlítást az óvások eredménye után közlik. A végleges adatokat július 9-én teszi közzé a minisztérium.
A tanügyi rendszerben tapasztalható méltánytalanságokra, egyenetlenségekre világított rá újfent az idei érettségi vizsga – írta a román sajtó, nagy teret szentelve a témának. Amint az Adevărul című napilapban olvasható, Ştefan Cer, az Edu Cer Egyesület elnöke azt nyilatkozta,
ideje lenne, hogy vészjelzésnek tekintse a tanügyminisztérium és a tanfelügyelőségek, hogy vannak megyék, ahol az átmenési arány 30-40 százalékos, más megyék esetében pedig 80 százalékos.
Nyilván sok minden függvénye, hogy miképp alakulnak az érettségi jegyek – nemcsak a diákok felkészültségétől, de attól is függ, hogy kik, mennyire szigorúan javítják az írásbeli dolgozatokat –, mindazonáltal több szempontból egyenlőtlen a végeredmény, hiszen akadnak megyék, amelyek évről évre egyre jobban teljesítenek, más megyék pedig ugyanolyan gyengén, ha nem gyengébben, mint a korábbi években.
Laura Greta Marin egyetemi tanár, a szociális nevelésért és igazságszolgáltatásért küzdő civil szervezet (Human Catalyst Asociatia penru Educaţie şi Justiţie Socială) vezetője az érettségi jegyek befolyásoló tényezőjeként az úgynevezett Brăila-jelenségre hívta fel a figyelmet. Az országos összesítések szerint több mint 16 600 végzős nem jelentkezett érettségi vizsgákra: a tanügyminisztérium szerint vagy bukás vagy a hiányzások miatt, azonban a lap által megszólaltatott szakemberek szerint emiatt az országszerte teret hódító, úgynevezett Brăila-jelenség is okolható.
– fejtette ki Laura Greta Marin. A jelenséget azért nevezik Brăila-jelenségnek, mert a legfeltűnőbb példát ebben a tekintetben a moldvai megye szolgáltatta: tavaly a vizsgaeredményeket illetően második helyen végzett, idén harmadik helyen, ugyanakkor első a vizsgára nem álló diákok arányát tekintve: majdnem 40 százalékuk nem jelentkezett érettségire.
Rendkívül gyenge eredmények születtek a csíkszéki iskolák nagy többségében az érettségin.
Kivételt képez a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium és a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium, ahol jól vizsgáztak a végzősök.
A Márton Áron-iskolából 171 vizsgázóból 161-en szereztek átmenőt, Varga László igazgató úgy értékelt, elégedettek az eredmények láttán. „Úgy gondolom, ez megfelel a tantestület, a szülők, illetve a közvélemény elvárásának is. A papírforma érvényesült idén is, ebben pedig rengeteg munka, odafigyelés, egyeztetés és együttműködés összpontosul. Remélem, a következő években is sikerül fenntartani ezt a minőséget” – fogalmazott Varga.
A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium tanulóinak 89,29 százaléka vette sikeresen az akadályt. „Természetesen elégedettek vagyunk, örvendek a sikeres évfolyamnak. Az eredmény nem ért meglepetésként, komoly munka áll mögötte” – mondta Tamás Levente igazgató.
A Márton Áron- és a Segítő Mária-gimnáziummal ellentétben a legtöbb csíki iskolában nagyon gyenge eredmények születtek. A Székely Károly Szakközépiskolában például egy diák sem vette sikeresen a megmérettetést: a húsz vizsgázóból mindenki megbukott. Györffy Ildikó igazgató úgy látja, a végzőseik többsége a román írásbeli vizsga miatt hasalt el az érettségin.
Meg kell említenem a rossz eredmények kapcsán azt is, hogy nagyon sok diákunk már kilencedikben eldönti, hogy nem akar érettségizni, sokan csak a szüleik nyomására állnak vizsgára” – magyarázta.
A csíkszeredai Venczel József Szakközépiskola sem büszkélkedhet, 65-ből mindössze 5-en szereztek átmenőt. „Jobb eredményeket vártam a diákoktól, úgy érzem, sok energiát fektettek be a tanárok és diákok is” – közölte érdeklődésünkre Bálint Gabriella intézményvezető. A csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Iskolaközpontban senki sem szerezte meg a hatos átlagot, tehát az átmenőt. „Szakközépiskolák számára kétféle, különböző nehézségű érettségit kellene tartani. Egyik adjon lehetőséget azoknak, akik tovább akarnak tanulni, egy másik pedig azoknak, akik nem akarnak. Meg kell nézni, hogy honnan, milyen szintről indulnak ezek a gyermekek” – fogalmazott Vizi István igazgató.
Hozzátette, rajtuk, szakközépiskolákon csattan az ostor, mert ők a leggyengébb láncszem érettségin, holott a problémák az alsóbb szinteken kezdődnek. „Ha a gyermek már nyolcadik osztály végén sem tud négyesnél jobb jegyet írni, nincs mit kezdeni. Nem lehet bepótolni azt az elmaradást, amit a gyerek magával hoz” – fejtette ki véleményét az intézményvezető.