A bukaresti főügyészség szerint a Btk.-módosítás megszegi az ENSZ korrupcióellenes egyezményét
A bukaresti főügyészség szerint a hivatali visszaélés bűntette meghatározásának javasolt módosítása jelenlegi formájában túllép az alkotmánybíróság vonatkozó határozatai szabta kereteken.
A büntető törvénykönyv (Btk.) bizonyos módosításainak hatásairól készített elemzésében a legfőbb ügyészség megállapítja, hogy a taláros testület nem kérte a hivatali visszaélés bűncselekménye alkalmazási körének szűkítését.
Mint ismeretes, a Btk. vonatkozó törvénycikkelyének a szenátus által kedden elfogadott, módosított változata szerint a hivatali visszaélés csak akkor minősül bűncselekménynek, ha az elkövető vagy annak házastársa, legfeljebb másodfokú rokona vagy házassági rokona jut ezáltal illetéktelen haszonhoz, illetve az okozott kár nagyobb, mint a bruttó minimálbér.
A legfőbb ügyészség rámutat, a meghatározás javasolt új formájában „megengedhetetlen mértékben leszűkíti a bűncselekmény alkalmazhatóságának körét”, és megszegi az Egyesült Nemzetek Szervezete által 2003. október 31-én, New Yorkban elfogadott korrupcióellenes egyezményben előírtakat.
A nyomozó hatóságnak az Agerpres hírügynökség által idézett érvelése szerint amennyiben a javasolt módosítás életbe lép, 2 099 olyan köztisztviselő mentesül a büntetőjogi felelősségre vonás alól, akik ellen 2014 és 2017 között emeltek vádat, és akik összesen több mint 4 milliárd lejes kárt okoztak. Az elemzésben hangsúlyozzák továbbá: azáltal, hogy a házastársra, szülőkre, testvérekre és legfeljebb másodfokú házassági rokonokra korlátozzák az illetéktelen haszonban részesülők körét, legalizálják a más közeli rokonokat vagy más személyeket jogtalan haszonhoz juttató hivatali visszaélést.
Ellenzi a legfőbb ügyészség azt a módosító javaslatot is, amely hatályon kívül helyezi a Btk. hivatali gondatlanságra vonatkozó cikkelyét. Az alkotmánybíróság határozatai szempontjából ez a módosítás sem indokolt, ugyanakkor ezáltal megszűnik olyan jogtalan tettek büntethetősége, amelyek sértik a természetes vagy jogi személyek jogait és érdekeit. 2017 és 2017 között 233 személy ellen emeltek vádat hivatali gondatlanság miatt, az általuk okozott kár összege 5 381 726 lej – mutat rá elemzésében az ügyészség.