Hiánypótló közösségi, kulturális tér Kolozsváron – szombaton avatják fel a Vallásszabadság Házát

Kiss Judit 2018. július 03., 13:45

A vallásszabadság évének egyik csúcspontja lesz a szombati nap, amikor új kulturális, szellemi, közösségi központként avatják fel Kolozsváron a Magyar Unitárius Egyház tulajdonában lévő volt püspöki palotát, amely a Vallásszabadság Házaként kívánja szolgálni a közösséget.

Rácz Norbert lelkész, Gyerő Dávid, Bálint Benczédi Ferenc és Kovács István a keddi sajtótájékoztatón Fotó: Magyar Unitárius Egyház

A Kossuth Lajos (Bulevardul 21 Decembrie 1989) 14. szám alatt található létesítmény avatóünnepségét szombaton tartják: 11 órától istentisztelet várja az érdeklődőket, majd különböző felekezetű egyházi méltóságok, a magyar kormány képviselői jelenlétében mutatják be a közönségnek a kulturális térként, valláskutató intézetként is működő létesítményt. Az eseményre természetesen nemcsak unitáriusokat, hanem minden érdeklődőt várnak a szervezők. Mint elhangzott, a kincses város egyik legrégibb, patinás épületének felújítását, a központ létrehozását főként a magyar kormány támogatta.

„A 2018-as év, az 1568-as tordai országgyűlés jubileuma azt jelenti számunkra, hogy méltóképpen megemlékezünk Erdély egyik nagy szellemi kincséről, a 450 éve kihirdetett vallásszabadságról és eszméjéről. Januárban Tordán emlékművet avattunk,

most Kolozsvár egyik legrégebbi, az egyház tulajdonában álló épületét avatjuk közösségi házzá, olyan központtá, ahol minden szabadon, jó lélekkel gondolkozó ember otthonra találhat"

– fogalmazott köszöntőjében Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke.

Gyerő Dávid főjegyző rámutatott, a volt püspöki palotát, a 14. század végi–15. század eleji Wesselényi-házat teljesen felújították, ez az épület ad majd otthont a kulturális központnak. „A lelkiismeret és vallásszabadság öröksége jegyében határoztuk el, hogy ezt az örökséget jobban megjelenítjük a mában, megosztjuk másokkal az érte való közös felelősség jegyében. Épp ezért az örökség és a közösség szolgálatára találtuk ki a Vallásszabadság Házát" – fogalmazott Gyerő Dávid.

Kifejtette, az átalakítás közel 3 évig tartott, céljuk az épület adottságainak kihasználása, másfelől a vallásszabadság eszméjének való megfeleltetése, ugyanakkor a gyakorlati hasznosítás mellett az eredeti állapotoknak megfelelő felújítás, az építészeti emlékek feltárása volt. „Mint kiderült, az épület nemcsak azért értékes, mert régi, ennél fontosabb azoknak a műemléki és építészeti értékeknek a feltárása, amelyek Kolozsváron egyedülálló módon megmaradtak. A ház sokkal több a korábbi nemesi családi és püspöki rezidenciánál: műemléki gyűjtemény, ahol jelen van az elmúlt 500 év számos ritka építészeti öröksége" – mondta a főjegyző. Kitért arra is, hogy

a Vallásszabadság Háza közösségi intézmény lesz, amelynek célja a vallásszabadság eszméjének elősegítése, vizsgálata, védelme: úgy is, mint egyéni alapjog, amelynek léte elméletileg az össze európai jogrendben adott, de úgy is, mint egyházi és közösségi felelősség, társadalmi jelenség, amit értelmezni kell.

Gyerő Dávid felsorolta, a központban az egyéni és közösségi élet, valamint a lelkiismereti és vallásszabadság eszméjének összefüggéseit fogják vizsgálni: ilyen a polgári és egyházi házasság viszonya, a különböző felekezetű házastársak, a születendő gyerekeik vallásának kérdése, a hitoktatás és általános pénzügyi, finanszírozási kérdések. De ilyen a migráció miatt kialakuló vitatott kérdéskör a vallási hovatartozásról: a nem keresztények istentiszteleti helyéről, vallási jelképek használatának jogáról, állami, önkormányzati egyenlő részesedésről, satöbbi.

Fotó: Magyar Unitárius Egyház

„Ezek a kérdések úgymond a mi közösségünk asztalán is ott vannak, konkrét társadalmi jelenségekkel állunk szemben, a Vallásszabadság Házának az is felelőssége lenne, hogy ezeket körüljárjuk" – fogalmazott Gyerő Dávid. Felhívta a figyelmet, az egyház köszöni a központ létrehozását a támogatóknak, a szervezőknek, a minőségi és maradandó munkát elvégzőknek.

A 6 millió lejes beruházás nagy részét Magyarország kormányának köszönhetjük, hiszen ennek 80 százalékát biztosította, Románia kormánya pedig 15 százalékát. Kívánom, hogy Isten áldja meg mindenki munkáját, aki segített"

– mondta Gyerő Dávid.

Kovács István, az unitárius egyház közügyigazgatója a ház rendeltetéséről beszélt. „Az egész jubileumi év nem pusztán a megemlékezés jegyében történik, hanem úgy emlékezik a múltra, hogy erőt próbál belőle meríteni a jelenben – ennek jegyében tesszük közkinccsé, közelítjük az egész Kárpád-medencei magyarsághoz a vallásszabadság eszméjét, amely az összmagyarságot szolgálja.

Most érkezett el a momentum, vált olyanná a felekezetközi hangulat, hogy végre bemutathatjuk ezt az eszmét, hogy minden erdélyi magyar, román, anyaországi, sőt európai, bárki magáénak tekinthesse a vallásszabadságot"

– fogalmazott Kovács István. Mint mondta, az egyház a püspöki palotáját kínálja fel a közösségnek, a Vallásszabadság Háza új kulturális központ akar lenni a kincses városban, ahol a kolozsvári és erdélyi kulturális életet kívánja szolgálni: rendezvények, kiállítások, koncertek, közművelődési események kapnak helyet az épületben, amely nemcsak helyszínként működik, de a szervezésbe is bekapcsolódnak.

Fotó: Magyar Unitárius Egyház

Kovács István azt is részletezte, hogy a kulturális térben valláskutató intézet működik majd. „A vallásszabadság eszméihez óhatatlanul hozzátartozik a szabad tudományos kutatás.

Az intézet egyedülálló, eddig Erdélyben hasonló nem működött. Lehetőséget kínál arra, hogy vallás és társadalom nem elvont, filozofikus, hanem inkább empirikus vonatkozásait kutathassák: ilyenek a vallás és nemzet, vallás és társadalmi jelenségek, vallás és aktuális szabadságjogok összefüggései"

– mondta a közügyigazgató. Hozzátette, a hiánypótló tevékenység felekezetközi módon zajlik, különböző felekezetű szakembereket vonnak be a munkába.

Az épületben egyházi múzeum is működik majd, ahol az unitárius egyház az erdélyi reformáció tárgyi értékeit mutatja be: kéziratokat, könyveket, templomi és egyházi berendezéseket, használati tárgyakat.

Szeretnénk merészebbet álmodni: ez a gyűjtemény első lépés egy igazi, 21. századi stílusú múzeum irányába, amely interaktívan kapcsodódik be a tudományos és társadalmi életbe, az erdélyi együttélő felekzetek vallási hagyományaihoz kötődik.

Hisszük, hogy a Vallászszabadság Házának minden funkciója megfér a vallás- és lelkiismereti szabadság ernyője alatt” – mondta Kovács István. Mint elhangzott, a vallásszabadság évében tovább folytatódnak a programok, a Vallásszabadság Háza pedig a Kolozsvári Magyar Napokon is rendszeresen befogad majd eseményeket.