Double Rise: a látvány kárpótolja a „sártengerben” táncoló fesztiválozókat

Bár a kedvezőtlen időjárási viszonyok a torockói Double Rise fesztivál résztvevőinek a számát negatívan befolyásolták, a hangulatot semmiképp sem rontották el.

A Fehér megyei település közvetlen szomszédságában kialakított fesztiválfaluba gumicsizmával és esőkabáttal „felvértezve”, a délutáni és esti koncertekre érkeztek a legtöbben.

A Bohemian Betyars a gyalui Várkert Fesztivál után péntek este a torockói közönségnek is bebizonyította, hogy

a zenével mennyi pozitív energiát és életérzést lehet közvetíteni.

Az együttes 2009-es megalakulásának érdekessége, hogy az énekes (Szűcs Levente) és a gitáros (Mihályfi Máté) egy borozással és pálinkázással eltöltött este után kitalálták, hogy együtt fognak zenélni. A miskolciak közül toboroztak még egy hegedűst (Palágyi Máté), egy szaxofonost (Czégé Balázs), egy bőgőst (Fehér Gábor) és egy dobost (Fellegi Kristóf). Ezzel meg is született a hat tagból álló zenekar.

A hegedűs és a bőgős népzenei/néptáncos múltját összekeverték a többi tag alternatív vonalával, majd megfűszerezték a punk és a cigány/balkáni népzene elemeivel. Ez a műfajkeverék, a lendületes, pörgős dalok és a maguk módján őrült bandatagok szinte mindenkit megmozgattak a nagyszínpad előtti „sártengerben” összegyűlt fesztiválozók közül. A kora esti koncert idején a résztvevők megcsodálhatták a színpad mögötti természetes díszletet, a Székelykőt – ez a látvány kétségkívül kárpótolta a sárban tapicskoló embereket, illetve mindig is egyedivé teszi majd a Double Rise fesztivált.

A programváltoztatás, amely a Folkszigetről a nagyszínpadhoz közeli Petőfi Rádió-kisszínpadra hozta a Parno Graszt zenekart, kedvezett a rajongóknak, viszont az, hogy azonos időpontban léptek fel Lovasi Andrással, két csoportra osztotta a jelenlevőket.

Sokan érdeklődtek a hiteles cigányzenét játszó, Erdélyben is rendkívül népszerű magyarországi együttes iránt.

Az 1987-ben létrejött Parno Graszt magyarul és romani nyelven énekelt, de egy dalban cserélték is a nyelvet, vagy egyszerre énekeltek mindkettőn. Az Európai Világzenei Ranglistán 2002-ben 7. helyen végzett, Rávágok a zongorára című lemezükről, de a hasonló népszerűségnek örvendő Járom az utam (2004), Ez a világ nekem való (2007), Reggelig mulatok (2011) című albumról is előadtak dalokat. Olyan slágerek csendültek fel mint a Már nem szédülök, Estefelé, A Muki fija, Káde shukár.

A cigány- és világzenei kedvelői a visszatapsolt zenekar fellépése után még egy órát élvezhették a Lovasi András produkcióját, mivel a Kossuth-díjas magyar énekes kétórás koncertet adott a Székelykő lábánál. Lovasi az 1987-ben alakult Kispál és a Borz együttes, valamint a 2005-ben alakult Kiscsillag zenekar néhány tagjával lépett színpadra.

A Lovasi ’18 turné ötlete a tavalyi telt házas Lovasi 50 koncertek után vetődött fel. Egyrészt a koncerten szereplő zenészek is szerettek volna valamilyen folytatást, másrészt a koncert és fesztiválszervezők is jelezték a Lovasi-produkció menedzsmentje felé, hogy szerintük a közönség részéről komoly érdeklődés lenne további fellépések iránt.

Az érdeklődés Torockón is megmutatkozott, a színpad előtti tér a közkedvelt Ott ahol akarod című zárószámra szinte teljesen megtelt.

A koncertek után a lemezlovasok feleltek a jó hangulatért, szombaton többek között a 30Y, Tankcsapda, Quimby, megszokott fesztiválárak, lángos, sör-bor-pálinka, festői szépségű táj, készséges szervezők, lelkes önkéntesek várják a fesztiválozókat.