Energiaháború? Bukarest magyarázatot vár Szijjártó Péter Romániát bíráló szavaira

Krónika , Rostás Szabolcs 2018. június 30., 10:36

Magyarázatot kér a román külügyminisztérium Szijjártó Péter magyar külügyminiszternek nemrég a regionális energetikai együttműködésről tett kijelentései kapcsán, a magyar tárcavezető ugyanis számos bírálattal illette Bukarestet.

Elhidegülő viszony? Szijjártó Péter magyar és Teodor Meleșcanu román külügyminiszter Fotó: Rostás Szabolcs

A bukaresti külügyi tárca szombati, a Krónika szerkesztőségéhez is eljuttatott közleményében úgy fogalmaz: aggodalommal vette tudomásul a nyilvánosságban elhangzott kijelentéseket, beleértve Szijjártó Péter nyilatkozatát, és Magyarország bukaresti nagykövetségén keresztül magyarázatot kért ezeknek a véleményeknek az okára.

A külügyminisztérium „helytelennek” nevezi az elhangzott információkat, és úgy véli, ezek nincsenek összhangban a román–magyar stratégiai partnerséggel, valamint a két ország közötti kapcsolatok szellemiségével.

A román külügy Szijjártó Péternek az amerikai fővárosban elhangzott szavaira reagált, amelyben a külgazdasági és külügyminiszter szerdán a közép-európai energiabiztonságról, az egyoldalú függőség feladásának szükségességéről beszélt. A tárcavezető az MTI-nek nyilatkozva úgy vélte, szükséges fokozni a nemzetközi nyomást azokon az országokon a térségben, amelyek a kétoldalú és európai kötelezettségeiket megszegve nem biztosítják a gázvezeték-interkonnektorok kétirányú alkalmazását.

Ilyen Románia és Horvátország” – jelentette ki a külügyminiszter.

Szijjártó fontosnak nevezte azt is, hogy a nemzetközi nyomás fennmaradjon annak érdekében, hogy Románia kezdje el kitermelni a fekete-tengeri gázt 2022-től. „Emellett abban a tekintetben is fenn kell tartani a nemzetközi nyomást, hogy végre épüljenek LNG-terminálok Közép-Európa környékén” – mutatott rá Szijjártó Péter.

Szombati állásfoglalásában a román külügyminisztérium azt állítja, hogy a bukaresti hatóságok jelentős erőfeszítéseket tesznek a regionális földgázellátást és -szállítást biztosításához szükséges infrastruktúra kiépítése érdekében. A tárca emlékeztet a román energiaügyi minisztérium pénteken kiadott közleményére, amely leszögezi: Románia tiszteletben fogja tartani a BRUA elnevezésű bolgár-román-magyar-osztrák gázfolyosó romániai szakaszának megépítésére vállalt valamennyi határidőt. Anton Anton román energiaügyi miniszter nyomatékosította, hogy Románia betartja a határidőket és idejében meg fog épülni a vezeték romániai szakasza, amely lehetővé teszi majd, hogy a Fekete-tengerben kitermelt földgáz eljusson a Romániával szomszédos országokba. (A román gázszállítási rendszerüzemeltető, a Transgaz június 4-én bejelentette, megkezdte a BRUA gázfolyosó romániai szakaszának építését). Mindazonáltal a román külügyminisztérium a magyar felet vádolja azzal, hogy nem hajtotta végre a szükséges beruházásokat a BRUA magyarországi szakaszának megvalósításához a regionális kötelezettségvállalás értelmében.

A román külügy szerint a parlament egyik törvényhozási prioritása a tengeri kitermelést szabályozó offshore-törvény elfogadása. A Teodor Meleșcanu vezette tárca ugyanakkor felrója a magyar félnek a román területen szervezett, „indokolatlan és az együttműködés szellemével ellentétes” megnyilvánulásokat is. Ezzel minden bizonnyal arra a sajtóértekezletre utal, amelyet a magyarországi nagynyomású földgázszállító vezetékrendszert üzemeltető FGSZ vezetői tartottak a héten Bukarestben. A román médiában negatív visszhangja volt annak, hogy Terhes Kristóf, a Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója állítólag azzal próbálta leszerelni a fekete-tengeri gáz magyarországi értékesítésével szembeni zsigeri román ellenkezést, hogy Romániának – az energiaforrást hasznosító ipar és jelentős háztartási fogyasztás híján – nem lesz mit kezdenie a Fekete-tengeren kitermelendő 200 milliárd köbméternyi gázzal, hacsak nem akar egy „nagy tüzet rakni”.

Egy hét leforgása alatt a mostani immár a második éles nyilatkozatváltás a bukaresti és a budapesti kormány között. Mint arról beszámoltunk, a bukaresti külügyminisztérium nemrég arroganciával, a román néppel és annak történelmével szembeni tiszteletlenséggel vádolta meg Semjén Zsoltot a miniszterelnök-helyettes Trianonnal, valamint Románia és Erdély egyesülésével kapcsolatos kijelentései miatt.