Bukarest halasztást kért az UNESCO-tól Verespatak világörökségi védettsége ügyében

MTI 2018. június 28., 17:24

A bukaresti kormány arra kérte az UNESCO-t, halassza el a döntést arról, hogy felkerül-e Verespatak a világörökségi listára, amíg lezárul az a kártérítési per, amelyben Romániától a Gold Corporation kanadai vállalat 4 milliárd dollár kártérítést követel.

George Ivașcu kulturális miniszter Fotó: george_ivascu_kult_miniszter

Ezt George Ivașcu kulturális miniszter közölte csütörtökön azt követően, hogy egy nappal korábban tájékoztatta az ügyről a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT) is. A testület tudomásul vette a tájékoztatást, de nem foglalt állást, hanem továbbra is a kormány kezelésében hagyta az ügyet.

Az UNESCO Világörökségi Bizottsága június 24. és július 4. között ülésezik a bahreini Manamában, ahol döntés kellene, hogy szülessen az erdélyi bányatelepülés védettségéről. Korábban olyan hírek jelentek meg a bukaresti médiában, hogy Románia visszavonta a jelölést.

Ivașcu most leszögezte: Bukarest nem a jelölés visszavonását kérte, hanem a döntés halasztását, amíg le nem zárul a washingtoni kereskedelmi bíróságon a kártérítési per. A tárcavezető szerint védeni kell Románia épített örökségét és pénzügyi érdekeit egyaránt. Leszögezte: nem hajlandók kifizetni az adófizető polgárok zsebéből a 4 milliárd dollárt, amelyet a kártérítési per következtében Románia elveszíthet. Ivașcu szerint valamennyi román politikai döntéshozónak nemzetbiztonsági kérdésként kell kezelnie ezt az ügyet.

Az erdélyi Érchegységben Verespatakon és környékén a Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarta megnyitni, ahol vitatott ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki a beruházás ellen, ezért a román parlament 2014 júniusában elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet. Előtte a vállalat 15 évig próbálkozott a szükséges engedélyek kiváltásával. Különböző beruházásokat el is végeztek, ezért a kanadaiak a Világbank egyik kereskedelmi bíróságához fordultak és kártérítést követeltek.