Tizenkét ország közösen figyelmezteti Bukarestet: a Btk.-módosítás gyengítheti a jogállamot

Aggodalmának adott hangot tizenkét európai ország és az Egyesült Államok a romániai igazságügyi törvények módosítása kapcsán.

Belgium, Kanada, Dánia, Svájc, Finnország, Franciaország, Németország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Svédország és az Egyesült Államok közös felhívásban hívja fel a román hatóságok figyelmét a büntetőjog módosításának negatív potenciálisan következményeire. A közös állásfoglalást az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége juttatta el szerkesztőségünkhöz csütörtökön.

A felhívást intéző tizenkét állam arra kéri a román büntető törvénykönyv és a büntető perrendtartás módosításában érintett valamennyi felet, hogy tartózkodjanak az olyan változások gyakorlatba ültetésétől, amelyek gyengítik a jogállamot, valamint Romániának a bűnözés és a korrupció elleni fellépési képességét.

Románia nyugati partnerei és szövetségesei szerint az ország jelentős előrelépést ért el a korrupció visszaszorításában és egy hatékony jogállam kiépítésében, és szerintük tovább kellene haladnia ezen az úton, ahogy azt az igazságszolgáltatás működését uniós megfigyelés alatt tartó úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében a Romániáról kiadott országjelentés is javasolja. A felhívást aláíró országok azt javasolják a román törvényhozóknak, hogy konzultáljanak a bukaresti Legfelsőbb Bírói Tanács, az Európa Tanács két szaktestülete, a Velencei Bizottság és a Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) szakértőivel, megelőzendő, hogy a büntetőjogi módosítások az erőszakos cselekmények, a nemzetközi bűnözés, kábítószer-kereskedelem és embercsempészet elleni küzdelmet is hátrányosan érintsék.

Az igazságügyi törvények módosítását kidolgozó parlamenti különbizottság éppen csütörtökön kezdte el a büntetőtörvénykönyv (btk) módosításának előkészítését. A büntetőeljárási törvénykönyv (betk) módosítását múlt hétfőn fogadta el a román parlament. A szociálliberális koalíció az alkotmánysértő cikkelyek kijavítására, az ártatlanság vélelmének érvényesítésére és az ügyészségi visszaélések megfékezésének szükségességére hivatkozva módosítja a büntetőjogot. Klaus Johannis államfő és a jobbközép ellenzék a korrupcióellenes harc gyengítésének szándékával vádolja a koalíciót és minden procedurális eszközzel hátráltatni próbálja az igazságügyi módosítások hatályba lépését. Romániában másfél éve utcai tüntetésekkel próbálják az ellenzéki szervezetek megakadályozni, hogy a hatalom a büntetőjog szigorának enyhítésével mentse meg korrupt politikusait a felelősségre vonástól.