Visszaküldte szerdán a különbizottság elé a képviselőház a közigazgatási törvénykönyv tervezetét – bár a román sajtó politikai alkut sejtetett a gesztus mögött, Korodi Attila frakcióvezető szerint mindössze egy formai hiba korrigálására volt szükség.
Utolsó percben visszaküldték a parlamenti különbizottságba a közigazgatási törvénykönyv tervezetét, így elmaradt a szerdára beütemezett képviselőházi szavazás. A jogszabály előkészítésével foglalkozó parlamenti különbizottságot szerdán 13 órára sürgősséggel hívták össze, és jövő hétre halasztották a szavazást a képviselőházban, amely a döntéshozó kamara.
A bukaresti román nyelvű sajtó különben szerdán reggel saját értesülésekre hivatkozva azt adta hírül, hogy az utolsó percben történt módosításnak köze van az RMDSZ és a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) közötti tárgyalásokhoz, és a szociáldemokraták a szövetség további követeléseit is belefoglalják a közigazgatási kódexbe, cserébe azért, hogy a szövetség ne vegyen részt a bizalmatlansági indítvány szavazásán. Arra hivatkoztak, hogy a különbizottság már elfogadta, hogy a közigazgatásban a nyelvi jogok a 20 százalékos küszöb alatt is biztosíthatók, ha az önkormányzat erről úgy dönt, és erre vonatkozóan idézték a tervezet 2. bekezdésének 94. cikkelyét.
Korodi Attila képviselő, az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője azonban a Krónika megkeresésére diverziónak nevezte a román sajtó felvetéseit. Kifejtette, értelmezési kérdést kellett tisztázni a bizottságban, ennek nem volt semmi kisebbségi vonzata.
– részletezte a frakcióvezető. Korodi Attila rámutatott, a bizottság ellenzéki és kormánypárti tagjai is megerősítették a sajtónak, hogy a halasztás oka nem kisebbséget érintő kérdés volt. „A román sajtó részéről ez az álhír provokáció volt. Így akarták hitelteleníteni a bizalmatlansági indítvány vitája kapcsán az RMDSZ-t” – szögezte le Korodi Attila.
Amint arról lapunkban a múlt héten beszámoltunk, a jogszabály előkészítésével foglalkozó parlamenti különbizottság a szenátusban megszavazott változathoz képest újabb anyanyelvhasználati jogokkal egészítette ki az új közigazgatási kódex tervezetét. Az RMDSZ hírlevele szerint a bizottságban a félreértelmezések és esetleges viták elkerülése végett pontosították, hogy az új közigazgatási törvénykönyv hatályba lépése előtt érvényes jogszabályok által előírt anyanyelvhasználati jogokat nem lehet visszavonni.
– idézte a hírlevél Cseke Attila szenátusi frakcióvezetőt, aki az RMDSZ képviseletében vesz részt a különbizottság munkájában. Az RMDSZ javaslatára a kódex tervezete előírja a nemzetközi egyezmények és szerződések betartását is a közigazgatási intézmények és alkalmazottaik számára.
{K2}
„Ez azért fontos, mert először jelenik meg törvényes előírásban, hogy a közintézményeknek olyan egyezményeket is figyelembe kell venniük tevékenységük végzése során, mint például a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája és a kisebbségvédelmi keretegyezmény” – magyarázta a frakcióvezető. A tervezet hatálybalépése után a kormánynak 90 napon belül ki kell dolgoznia az anyanyelvhasználati jogokról szóló rendelkezések alkalmazási normáit – részletezte csütörtöki hírlevelében az RMDSZ.
{K1}