Lejáratási kísérlet Trianon ügyében: cáfolja Hajdu Győző állításait a Lendület kutatócsoport
Levélben tiltakozik Ablonczy Balázs, az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport vezetője a Cuvântul Liber című marosvásárhelyi lapban a csoportról megjelent lejárató cikk miatt. Ennek szerzője többek között azt állítja, a kutatók aláírásokat gyűjtenek a trianoni diktátum ellen.
Levélben tiltakozik az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport a marosvásárhelyi Cuvântul Liber című lapban a trianoni diktátum történelmi körülményeit kutató csoport kapcsán megjelent, lejárató hangvételű cikk miatt. Ezt a testület kedden közölte Facebook-oldalán, közzétéve a lap főszerkesztőjének, Lazăr Lădariunak címzett, a kutatócsoport vezetője, Ablonczy Balázs által francia nyelven írt levelet. Ebben a történész rámutat:
a lapban június 14-én olyan cikk jelent meg Hajdu Győző tollából, amely súlyos, és alapjaiban igaztalan vádakkal illeti a Magyar Tudományos Akadémia által indított Lendület Trianon 100 Kutatócsoportot.
„Mint azt a román nyilvánosságban több helyen is elmondtuk (mint például a Dilema Vechében tavaly novemberben), a Trianon 100 tudományos projekt, csaknem két tucat, különböző tudományterületekről érkező tudós dolgozik az első világháború végének és a békeszerződések új típusú megvilágításán. Erről egyébként a cikk szerzője is tájékozódhatott volna a kutatócsoport Trianon100.hu oldalán.
– áll a dokumentumban. Ablonczy szerint egyenesen felháborító az az állítás, amely szerint a kutatócsoport aláírásokat gyűjtene a trianoni békeszerződés ellen. Leszögezte: semmi ilyesmivel nem foglalkoznak, egyúttal nevetségesnek nevezte a kijelentést.
– olvasható a levélben. Ennek zárásaként Ablonczy Balázs felkéri a főszerkesztőt, hogy a jövőben tartózkodjon a hasonló alaptalan és rágalmazó cikkek közlésétől, és szerzőit kérje fel az alapvető újságírói normák betartására.
A kifogásolt cikkben
Hajdu Győző író azt állítja, hogy a Lendület Trianon 100 Kutatócsoport aláírásgyűjtést indított a trianoni békeszerződés revíziója érdekében, az aláírásgyűjtő íveket pedig a diktátum törvénytelenné nyilvánítására vonatkozó kéréssel együtt a Hágai Nemzetközi Bíróságon készülnek benyújtani.
Hajdu szerint olyan „provokációról” van szó, amelynek célja a Magyarországgal szomszédos országok „hátba támadása”. A szerző veszélyesnek minősíti a kutatócsoportot, amely szerinte a „provokációval” nemzetközi káoszt akar gerjeszteni azáltal, hogy „hamis történelmi érveket” próbál Európában Erdély Romániával való egyesülésének körülményeiről.
Különben Hajdut az Igaz Szó folyóirat egykori főszerkesztőjeként a Ceaușescu-diktatúra „udvari költőjeként” tartották számon, és teljes mértékben kiszolgálta a kommunista rendszert.
Cikke alapján egyértelmű, hogy Hajdu Győző – véletlenül vagy szándékosan – összemossa a Lendület Trianon 100 Kutatócsoportot az Országos Trianon Társasággal, amely a Magyarok Világszövetségével közösen tavaly valóban aláírásgyűjtést indított a trianoni diktátum ellen.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke a Magyar Idők napilapnak tavaly decemberben elmondta: két aláírásgyűjtő ívről van szó. Az egyik szokványos, ebben az aláírók a magyar kormányt szólítják fel, lépjen fel a nemzetközi politikában a „trianoni békeparancs semmisségének kimondásáért”, kezdeményezzék döntőbíróság létrehozását, amely megállapítja és kimondja a diktátum semmisségét.
A második lapon egy különleges ügyvédi meghatalmazást írnak alá, amelynek birtokában a meghatalmazottak a Hágai Nemzetközi Bírósághoz vagy más, illetékes nemzetközi bírósághoz fordulhatnak az 1920-as döntés semmisségének kimondatása érdekében. Az aláírásgyűjtés az idei év végéig tart, a szervezők célja, hogy legalább kétmillióan támogassák a trianoni békediktátum felülbírálatát.
A Lendület Trianon 100 Kutatócsoport ellen már tavaly is számos támadás jelent meg a román sajtóban:
a kutatócsoportot titkos kormányzati propagandával, a román állam ellen irányuló aknamunkával és szeparatista törekvések támogatásával vádolták meg. „A helyzet ezzel szemben az, hogy az MTA BTK Történettudományi Intézete keretében 2016-ban, 22 kutató részvételével létrejött munkaközösség nem kormányzati intézmény, hanem kizárólagosan tudományos célok mentén, a nyilvánosság előtt működő kezdeményezés. Céljai között szerepel román, szlovák, szerb és nyugat-európai kutatók bevonása a multidiszciplináris kutatásokba” – mondta tavaly májusban az Mta.hu-nak Ablonczy Balázs történész, az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport vezetője.
A kutató elmondta: a csoport eddigi működése során workshopokat, konferenciákat szervezett, levéltári kutatásokat koordinált, forráskiadványokat és monográfiákat készített elő. Ablonczy Balázs akkor a Krónikának elmondta: Trianont, a háború végét, az összeomlást történeti eseményként kezeli, illetve tudományos problémaként, éppen ezért nem tud mit kezdeni azzal, ha egyesek úgy élik meg, „nemzeti üdvtörténetük betetőzését” teszik kérdésessé „történetpolitikai machinációkkal”.
{K1}