RMDSZ: újabb anyanyelvhasználati rendelkezésekkel egészült ki a közigazgatási kódex – bírál az EMNP

MTI 2018. június 21., 15:45

A szenátusban múlt héten megszavazott változathoz képest újabb anyanyelvhasználati jogokkal egészítette ki az új román közigazgatási kódex tervezetét a jogszabály előkészítésével foglalkozó parlamenti különbizottság – tudatta csütörtöki hírlevelében az RMDSZ.

Cseke Attila szenátusi frakcióvezető az RMDSZ képviseletében vesz részt a különbizottság munkájában Fotó: RMDSZ

A kétkamarás román parlament szenátusa a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ voksaival múlt hétfőn szavazta meg a központi és helyi közigazgatás működését, a köztisztviselők jogállását, a közvagyon kezelését és a közszolgáltatások megszervezését egységes keretbe foglaló közigazgatási kódex tervezetét. Ebbe az RMDSZ javaslatára az utcák, terek, parkok többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a törvény megengedő értelmezésében a magyar közösség számára fontos pontosítások is bekerültek.

{K1}

A parlamenti különbizottság, amely a tervezet tartalmi részleteit hivatott kidolgozni, szerdán véglegesítette képviselőházi jelentését, Marcel Ciolacu szociáldemokrata bizottsági elnök pedig azt mondta: az új közigazgatási kódexről a jövő héten szavaz a képviselőház plénuma.

Az RMDSZ hírlevele rámutatott: a szenátusban már megszavazott 70 módosító javaslat mindegyikét a képviselőházi szavazást megelőző bizottsági munkálatok során is megőrizték a törvény szövegében, ezeket egészítette ki most a bizottság az anyanyelvhasználatra vonatkozóan újabb módosításokkal.

A félreértelmezések és esetleges viták elkerülése végett leszögeztük, hogy az új közigazgatási törvénykönyv hatályba lépése előtt érvényes jogszabályok által előírt anyanyelvhasználati jogokat nem lehet visszavonni.

Ugyanakkor sikerült olyan rendelkezéseket is bevinnünk a jogszabály szövegébe, amelyek biztosabb alapokra helyezik ezek betartását” – idézte a hírlevél Cseke Attila szenátusi frakcióvezetőt, aki az RMDSZ képviseletében vesz részt a különbizottság munkájában. Az RMDSZ javaslatára a kódex tervezete előírja a nemzetközi egyezmények és szerződések betartását is a közigazgatási intézmények és alkalmazottaik számára.

Ez azért fontos, mert először jelenik meg törvényes előírásban, hogy a közintézményeknek olyan egyezményeket is figyelembe kell venniük tevékenységük végzése során, mint például a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája és a kisebbségvédelmi keretegyezmény”

– magyarázta a frakcióvezető.

A tervezet hatályba lépése után a kormánynak 90 napon belül ki kell dolgoznia az anyanyelvhasználati jogokról szóló rendelkezések alkalmazási normáit – részletezte csütörtöki hírlevelében az RMDSZ.

EMNP: szerzett jogokat veszélyeztet a közigazgatási törvénykönyv tervezete

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) álláspontja szerint szerzett jogokat veszélyeztet a közigazgatási törvénykönyvnek a román képviselőház asztalán levő változata. 

Soós Sándor szerint az új törvénykönyvnek a szenátus által elfogadott változata nem tartalmaz olyan kitételt, mely szerint a szerzett jogok érvényben maradnak Fotó: EMNP

A párt álláspontját Soós Sándor alelnök ismertette egy csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatón. Soós Sándor kijelentette: a Kolozs megyei magyarság mintegy fele él olyan településen, amelyen a korábbi közigazgatási törvény elfogadásakor érvényes népszámlálási adatok szerint a húsz százalékos küszöbérték fölött volt, de azóta a küszöb alá csökkent a magyarság aránya.

Ezeknek a településeknek a magyar közösségei immár nem lesznek jogosultak a kétnyelvű feliratozásra és az anyanyelvhasználatra az önkormányzati hivatalokban. 

Hozzátette: az új törvénykönyvnek a szenátus által elfogadott változata nem tartalmaz olyan kitételt, mely szerint a szerzett jogok érvényben maradnak. Ezt annál is inkább furcsának találta, mert a szerzett jogok érvényben tartását még a törvénytervezetet véleményező román külügyminisztérium is kérte. 

Az EMNP alelnöke érthetetlennek tartotta, hogy az RMDSZ miért mondott le arról a korábban bejelentett szándékáról, hogy csökkentse a jelenlegi húsz százalékról azt az etnikai küszöbértéket, amely fölött nyelvi jogok illetik meg a kisebbségeket. A politikus elismerte, hogy

a készülő törvénynek pozitív vonatkozásai is vannak.

Ezek közé sorolta, hogy a többnyelvű feliratozást kiterjeszti az utcanevekre is, hogy a prefektusi hivatalok számára is előírja a készülő jogszabály a kisebbségek nyelvén történő kommunikációt, valamint azt, hogy a 20 százalékos küszöb alatt is biztosíthatók a nyelvi jogok, ha az érintett önkormányzat ezt fontosnak tartja. 

A törvény több hiányosságára is rávilágított.

Elmondta például, hogy akár korlátozó jellegű is lehet az az előírás, mely szerint az önkormányzatok magyar nyelvű formanyomtatványait az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala dolgozza ki, és a kormány hagyja jóvá. Hozzátette: az önkormányzatokban sok olyan mellékesnek tűnő ügyet intéznek, amelyek formanyomtatványait nem lehet minden egyes alkalommal a kormány elé vinni. Példaként a tűzifa-kiutalásra vonatkozó kérvényt említette. 

Az MTI kérdésére Soós Sándor kijelentette: az EMNP, nem lévén jelen a román törvényhozásban, csak annyit tehet, hogy a közvélemény elé tárja az általa észlelt hiányosságokat, és bízik benne, hogy a parlamenti csoporttal rendelkező RMDSZ-hez is eljutnak az észrevételei. A politikus úgy vélte: az RMDSZ jó alkupozícióban van, hisz a koalíciónak szüksége van a szavazataira, ezért többet érhetne el, mint amennyit eddig sikerült a készülő törvénybe beiktatni. A közigazgatási törvénycsomagot a román parlament felsőháza elfogadta, a tervezet alsóházi végszavazására várhatóan a jövő héten kerül sor.