„Az államfő nem minősíthető át jegyzővé” – Ioan Stanomir alkotmányjogász a belpolitikai konfliktusról
Alkotmányossági szempontból nem áll a lábán a taláros testület döntése, amely alapján az államfőnek vissza kell hívnia tisztségéből a korrupcióellenes ügyészség vezetőjét – jelentette ki lapunknak Ioan Stanomir alkotmányjogász, aki szerint a határozat megfosztja legitimitásától az alkotmánybíróságo
– Az alkotmánybíróság döntése értelmében Klaus Johannis államfő köteles eleget tenni az igazságügy-miniszter kérésének és leváltani tisztségéből Laura Codruţa Kövesit, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vezetőjét. Ön szerint megalapozott a taláros testület határozata?
– Véleményem szerint az alkotmánybíróság döntése megváltoztatja a politikai rendszer természetét, és az államelnököt alacsonyabb rendű pozícióba helyezi az igazságügy-miniszterhez képest.
és tekintettel arra, hogy számos alkotmánybíró ellenvéleményt fogalmazott meg, egyértelmű, hogy a taláros testületen belül is véleménykülönbség van ebben a kérdésben.
– Az alkotmánybírák döntéséből arra lehet következtetni, hogy az igazságügy-miniszter véleménye mérvadóbb lenne a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) álláspontjánál, sőt sokkal szélesebb kompetenciái vannak az államelnöknél is.
– Teljesen nyilvánvaló, hogy ez a döntés súlyosan sérti a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács hatáskörét, valamint Románia államfőjének jogköreit is.
A románok – és itt az állampolgárok összességére gondolok, nem az etnikai hovatartozásra, tehát idetartoznak a magyar nemzetiségű polgárok is – nem azért választanak meg valakit államfőnek, hogy jegyző legyen. Hanem azért, hogy a lelkiismeretével összhangban, és az alkotmány előírásaira alapozva hozzon döntéseket. Az alkotmánybírák mostani döntése azonban gyakorlatilag megfosztja az államfőt attól, hogy elnök legyen.
– Sokan a bírói és ügyészi kar függetlenségét féltik az elmúlt időszak fejleményei miatt. Megalapozottak ön szerint ezek a félelmek? Veszélyben forog a bírák és ügyészek függetlensége Romániában?
– Egyértelműen kiviláglik a kormánykoalíció vezetőinek nyilatkozataiból a bírói és ügyészi kar tagjai elleni támadás tendenciája, a hatalom vezetői folyamatos nyomás alatt kívánják tartani az igazságszolgáltatás dolgozóit. Ezt bizonyítja a bukaresti legfelsőbb bíróság elnökének álláspontja (Cristina Tarcea a napokban a bírákra nehezedő nyomásgyakorlásra és az ellenük irányuló hazugságokra hívta fel a figyelmet – szerk. megj.).
Másrészt Călin Popescu-Tăriceanunak, a szenátus elnökének elfogadhatatlan kijelentése is, amelyben azt állítja, hogy az Európai Bizottság támogatást nyújtott a párhuzamos államnak.
– Miként lehetne elkerülni a jövőben a mostanihoz hasonló alkotmányos természetű jogi konfliktust? Nem indokolt-e az alkotmány módosítása az államelnöki jogkörök tisztázása, a hatalmi ágak szétválasztása érdekében?
– A legfőbb megoldás az lenne, ha ennek az országnak a polgárai bölcsen választanának, mégpedig mértéktartó embereket, akik tisztelik a törvény előtti egyenlőség elvét. Mert ha továbbra is olyan személyiséget juttatunk döntési helyzetbe, aki számára a bírósági ítélet elől történő személyes menekvés kormányprogramot jelent, sohasem lesz esélyünk a haladásra Romániában. Az alkotmány ama előírásai is megalapozottan bírálhatók, amelyek alapján a taláros testület eljárhat a mostanihoz hasonló alkotmányos konfliktusok esetén, ezek az előírások ugyanis meglehetősen zavarosak.
A politikai alapon történő kinevezés természetes, szerintem a polgárok azt kifogásolják, hogy nem képesek átlátni, pontosan kik lesznek a taláros testület tagjai. Hasonlóképpen sok állampolgár elégedetlen azzal, hogy volt minisztereket és parlamenti képviselőket azonnal kineveznek alkotmánybírának. Ez a stratégia megfosztja legitimitásától a taláros testületet, nagyban megtépázza annak hitelét.
A romániai parlamenti pártoknak meg kell érteniük, hogy ha csak szófogadó, egyéniség nélküli klónokat verbuválnak az alkotmánybíróságba, akkor az ország valamennyi polgára megkérdőjelezi ennek a testületnek a legitimitását. És ugyanez érvényes a köztársasági elnök személyére is, akárki is legyen az. Ha klónokat nevezel ki, akkor klónokban, de ha bátor és független embereket, akkor bátor és független intézményben lesz részed.
– Mit fog tenni az államfő a kialakult helyzetben? Eleget tesz vajon az alkotmánybírák döntésének vagy esetleg van más út is számára?
– Tény, hogy az alkotmánybíróság döntésének nincs akkora kényszerítő ereje, mint egy bírósági ítéletnek, ebben az esetben egy alkotmányos konfliktus elbírálásáról beszélünk. Maga az államfő is kijelentette, hogy el fogja olvasni a határozatot. Ahogy már említettem, számos pontban bírálható a talárosok döntése, az államelnököt pedig foglalkoztatja saját hatáskörének csorbítása. Meglátjuk, nem vagyok jós, azt viszont elmondhatom, hogy
– A kormánykoalíció vezetői, Liviu Dragnea PSD- és Călin Popescu-Tăriceanu ALDE-elnök azt állítja, hogy Romániát ügyészállammá alakította a titkosszolgálatok és a vádhatóságok embereiből álló úgynevezett párhuzamos állam. Ön szerint létezik ez a sokat emlegetett párhuzamos állam?
– A párhuzamos állam csak a koalíciós többség vezetőinek és az Antena 3 hírtelevízió propagandistáinak fejében létezik.
Nagyon szeretném, ha Romániában nem járna hasonló következményekkel egy ugyanilyen propagandisztikus alkotás.
Nagyon fontos, hogy a romániai magyar polgártársaink is belássák, mindez nem nemzetiségi alapon érinti a polgárokat, hiszen a törvények előtti egyenlőség, a perspektíva hiánya mindannyiunk életére kihat, a korrupciónak és az emberek semmibevételének nincs etnikai színezete. Éppen ezért a napjainkban végbemenő küzdelem Románia valamennyi polgárára befolyással bír, függetlenül a politikai, etnikai, szexuális vagy felekezeti hovatartozásuktól.