„Tisztességesebb” eljárás a vádlottak számára – Az RMDSZ méltatja az új büntető perrendtartást

Hírösszefoglaló 2018. június 19., 10:34

A büntetőeljárási törvénykönyv új előírásai tisztességesebb és átláthatóbb eljárást biztosítanak a vádlottak számára, valamint bevezetik az eljárásba az alapvető nyelvi jogokat – hangsúlyozza keddi közleményében az RMDSZ.

Márton Árpád (középen) szerint a jogerős ítélet kimondásáig a hatóságok nem utalhatnak bűnözőként a gyanúsítottra vagy vádlottra Fotó: RMDSZ

A szövetség képviselőházi frakcióvezető-helyettese, Márton Árpád a zárószavazást követően az Agerpres szerint elmondta, az új törvénykönyv legfontosabb módosítása értelmében

a gyanút alátámasztó konkrét, létező és tagadhatatlan elemek hiányában senki ellen nem lehet semmiféle intézkedést foganatosítani.

„Bizonyítékok és konkrét létező elemekre alapozó gyanú nélkül nem hallgathatnak le és nem helyezhetnek előzetes letartóztatásba senkit” – idézi a közlemény a képviselőt.

Az RMDSZ szakpolitikusa továbbá hangsúlyozta, nem lehet egy nemzetbiztonsági lehallgatásra adott engedély alapján szerzett bizonyítékokat más perekben felhasználni. „Elfogadhatatlan volt az a gyakorlat, amely ezt eddig lehetővé tette. Ha más perekben akarnak felhasználni valamit, akkor azokra igenis kérjenek külön lehallgatási felhatalmazást. Az ügyésznek ezentúl konkrétan le kell írnia, hogy mire kéri az engedélyt. Ugyanez érvényes a házkutatás esetében is, illetve kiterjesztettük a vagyonelkobzásra is.

Nem lehet valakinek zárolni a számláját pusztán azért, mert másodágú rokona egy gyanúsítottnak, és konkrét bizonyítékok hiányában azt feltételezik, hogy talán hozzá is kerülhetett az átmentett vagyonból, ami feltehetően a bűncselekményből fakad”

– fogalmazott.

Márton Árpád rámutatott arra is, hogy a jogerős ítélet kimondásáig a hatóságok nem utalhatnak bűnözőként a gyanúsítottra vagy vádlottra. „Nem lehet az illető személyt bilincsben, rendőrök környezetében mutogatni, felvételeket mutatni, amint leteperik, és megannyi más olyan jelenséget elművelni, amelyek egy végérvényes ítélet hiányában presztízsvesztéshez és karaktergyilkossághoz vezethetnek” – nyomatékosította.

A képviselő szerint az új büntetőeljárási törvénykönyv további nyelvi jogokat biztosít a kisebbségben élő nemzetiségek számára.

Nemcsak a gyanúsítottnak és a vádlottnak, hanem a tanúnak is joga van tolmácshoz.

Továbbá ha egy per során fennáll az a helyzet, hogy nem indokolt a peres eljárás indítása, akkor a sértett féllel közölni kell a jelenlegi törvény szerint, amennyiben nem ért románul, egy olyan nyelven, amelyet ért, az okát annak, hogy miért nem folytatják a pert, ha az a személy valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, akkor annak a nyelvén. Tehát ha magyar, akkor magyarul” – idézi a közlemény Márton Árpádot.

A szakpolitikus rámutatott, a per újrafelvételére vonatkozó előírásokkal kapcsolatosan nem csak az ártatlanság vélelmét, hanem a saját perben való részvétel jogát is megerősítették az új törvénykönyvben.

Az RMDSZ módosító javaslata értelmében amennyiben az illető személy nem volt jelen a tárgyaláson, vagy nem volt jelen egy olyan ügyvéd, aki tisztességesen látta volna el a védelmét, akkor jogában áll a per újrafelvételét kérni, illetve ahhoz is joga van, hogy ezt közöljék is vele.

Ez leginkább abban az esetben fontos, hogyha nem volt tisztességesen leértesítve a per minden fázisról, illetve arról, hogy olyan fázisa következik a pernek, amikor ítéleteket mondanak. Ilyen vonatkozásban lehetőség váljon arra, hogy amennyiben a jelen törvénykönyvben előírt szabályokat be nem tartva hoztak ítéletet, akkor is legyen a per rendkívüli újrafelvételére lehetősége” – részletezte Márton Árpád, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője.

A képviselőház hétfő este többórás ülés végén, döntő kamaraként szavazta meg a büntetőeljárási törvénykönyvet módosító tervezetet. A javaslatcsomagot 175 támogató, 78-an ellenszavazattal és egy tartózkodással fogadták el. Az ellenzéki alakulatok ellenezték a módosításokat, és bejelentették, hogy alkotmányossági kifogást emelnek ezek ellen.

{K1}