„Minden támogatás jól jön” – Lakatos Róbert rendező a romániai filmtervek felkarolásáról, most készülő alkotásáról

Kiss Judit 2018. június 18., 14:48

„Kétségkívül ösztönző ez a lépés, ahogy minden többlettámogatás az. De persze pontosan kéne látni, hogy mi a célja” – mondta el a Krónikának Lakatos Róbert kolozsvári filmrendező annak apropóján, hogy 50 millió eurós keretet különített el a kormány romániai alkotások elkészítésé

Lakatos Róbert rendező és most készülő filmjének főszereplője Fotó: Makkai Zsófia

A romániai filmipar támogatására 50 millió eurós keretet különített el szerdai ülésén a kormány, az összeget 2020-ig lehet felhasználni. A program célja, hogy ösztönözze a hazai filmgyártást, beleértve a magánkezdeményezéseket is, illetve segítse a román gyártású vagy román részvétellel készített alkotásokat – közölte Nelu Barbu kormányszóvivő. 

A programban a hazai gyártású produkciók költségeinek legfeljebb 45 százalékára lehet pályázni, külön bónuszt adnak valamely turisztikai helyszín népszerűsítéséért.

Pályázni minden típusú film – dokumentumfilm, rövidfilm, nagyjátékfilm, televíziós sorozatok, animáció stb. – forgatására lehet, egy alkotás legtöbb tízmillió euró támogatást kaphat. A részleteket hamarosan közzéteszik a Hivatalos Közlönyben.

Szatíra az erdélyi magyar identitásról

Lakatos Róbert kolozsvári filmrendező, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fotó-, film-, médiaszakának tanszékvezető-helyettese a Krónika megkeresésére elmondta, bár még nem ismert részleteiben a kormánytámogatás, és nem lehet tudni pontosan, hogyan néznek ki a pályázási feltételek, egy ilyen összeg mindenképpen előrelendítheti a filmipart. „Kétségkívül ösztönző ez a lépés, ahogy minden plusztámogatás az. De persze pontosan kéne látni, hogy mi a cél ezzel, mi más és plusz az eddigiekhez képest, addig csak sablonos örömhír” – mondta a filmrendező.

Arra reagálva, hogy a helyszínek turisztikai népszerűsítéséért külön bónuszt adnak, Lakatos Róbert azt mondta,

elképzelhető, hogy ezáltal picit más irányba akarják tolni a hazai filmipart, mint eddig, ugyanis a román újhullám élvonalbeli, kemény társadalomkritikát megfogalmazó alkotásainak támogatása élvezte az előnyt.

„Egyébként a román támogatási rendszer szerintem jó, ahányszor pályázni próbáltam a Román Filmközpontnál (CNC), mindig nyertem. Idén első helyen végzett a legújabb filmtervem a dokumentumfilm kategóriájában, megkaptam a támogatást. Most készülő munkám dokumentumfilm, tehát valószínűleg olcsóbb, mint egy nagyjátékfilm. Körülbelül 300 ezer eurós költségvetésű, ebből 140 ezer eurót nyertem a román filmalaptól” – mondta a rendező.

A 2017 végén beadott filmtervek bírálatát egy hónapja tette közzé a CNC: 17 nagyjátékfilm, 10 debütfilm, 20 rövidfilm, hét animációs film és 15 dokumentumfilm kapott gyártási támogatást.

Lakatos Róbert most készülő, Ki kutyája vagyok én? című, magyar–román koprodukcióban készülő, 90 perces dokumentumfilm-esszéje a politikáról szól a kutyák világában,

egy olyan világban, ahol az állampolgárok a kutyák, a politikusok a kutyatenyésztők, az országos szintű vezetőségek a nemzeti ebtenyésztő egyesületek és a legmagasabb nemzetközi fórum a Nemzetközi Kutyaszövetség, az FCI, a rendező pedig iróniával és humorral elemzi a valóságot. „Szatíra, amelyben minden, ami a kutyák világában történik, a mi világunkra vonatkoztatható metafóra. Az erdélyi magyar identitásról szóló alkotás a tervek szerint három év múlva készül el” – mondta a rendező.

Fotó: Pixabay.com

„Jó a román filmtámogatási rendszer”

Lakatos Róbert azt is kifejtette, a romániai pályázati elbírálási rendszerben egy filmterv esetében 20 százalékban számít a producer értékelése, 20 százalékban a rendezőé, 60 százalékban a projekt értékelése – régebb kevesebbet számított a projekt értékelése, de módosítottak ezen, hogy a kevésbé befutottak is érvényesülhessenek. Hozzátette, véleménye szerint azért is jó a román filmtervek támogatási rendszere, mert minden egyes pályázati szesszióra más-más zsűrit hívnak össze, így nem az van, hogy ha egy zsűrinek nem tetszett egy projekt, akkor az el van ásva évekig, hiszen lehet, hogy a másik zsűrinek viszont tetszik.

„Sokan megkérdőjelezik, hogy jó-e, hogy a pályázat titkosított. Amikor a zsűri a projektet olvassa, nem szabad tudniuk, hogy ki pályázik.

Akadnak, akik örülnek ennek, hiszen így a kevésbé híres rendezők is labdába rúghatnak, mások viszont nem szeretik, mert azt mondják, igenis számít a rendező személye a megítélésben, az, hogy eddig mit csinált. Projektje válogatja, hogy mi az előnyös”

– fejtette ki a rendező.

Hozzátette, Romániában egyedül a CNC-nél lehet pályázni filmtervvel, vagyis egyablakos a rendszer, Magyarországon ez másképp működik: a Magyar Nemzeti Filmalap csak az egész estés játékfilmeket, a moziforgalmazásra szánt dokfilmeket támogatja, az összes kisebb műfaj, az animáció, a tévédokfilmek nagy része az MTVA-hoz tartozik. „Más rendszer, de ennek is megvannak a pozitívumai” – mondta Lakatos Róbert. A rendező Bahrtalo! című dokumentumfilmje 2008-ban Europa Cinemas Labelt nyert Karlovy Varyban.

A Spirál is magyar–román koprodukcióban készül

Szintén magyar–román koprodukcióban készül Felméri Cecília első nagyjátékfilmje, a Spirál. A kolozsvári rendező az első erdélyi magyar alkotó, aki a Román Filmközpont támogatásával készíthet mozifilmet – írta korábban az MTI. Felméri első mozifilmje – amelynek forgatása már zajlik – tóparton játszódó lélektani krimi lesz, amelynek gyártási támogatására 140 millió forintot szavazott meg a magyar filmszakmai döntőbizottság.

{K1}