Perrendtartás: megússzák a gyanúsítottak, ha egy éven belül nem történik vádelemés

A szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ szavazataival a bukaresti parlament szenátusa elfogadta szerdán a büntető perrendtartás módosítását, amelyet az ártatlanság vélelméről szóló uniós irányelv érvényesítésére hivatkozva terjesztettek elő.

A jobbközép ellenzék a tervezet számos rendelkezését bírálta: szerintük a kormánypártok korrupt politikusaik elszámoltatását próbálják akadályozni, az új perrendtartás pedig a bűnözőt és nem áldozatát védi.

A szenátus által elfogadott módosítások között szerepel, hogy a törvénytelenül szerzett bizonyítékok semmisek, és csak azokkal a feljelentőkkel köthető vádalku, akik az elkövetéstől számított fél éven belül tanúskodnak egy bűncselekményről.

Azt is megszavazta a felsőház, hogy a fellebbviteli bíróság nem marasztalhat el egy első fokon felmentett vádlottat, csak ha új bizonyítékok merülnek fel, vagy megismétli a bizonyítási eljárást. A tervezetbe az is bekerült, hogy az ügyészségeknek automatikusan ejteniük kell a vádat minden olyan bűnvádi eljárásban, amelynél egy éven belül nem sikerült vádat emelniük.

Ha egy gyanúsított ellen a nyomozás során titkos megfigyelést rendelnek el, arról a megfigyelés befejezése után legkésőbb tíz nappal írásban kell majd értesíteni az érintettet, a jegyzőkönyvek tartalmát és magukat a felvételeket – amennyiben az igényli – a gyanúsítottnak is be kell majd mutatni. A módosítás során a román médiában folyamatosan jelen lévő bilincscsörgésnek is megpróbáltak gátat szabni a törvényhozók azzal, hogy az eljárásjog korlátozná a sajtó hozzáférését bizonyos információkhoz a bűnvádi eljárás során, amennyiben pedig közérdekű volta miatt mégis nyilvánosságra hozzák egy részleteit, az ügyészségek számára tilos lesz, hogy bűnösként állítsanak be egy gyanúsítottat a jogerős ítélet előtt.

Egy másik módosító indítvány értelmében a gyanúsított vagy vádlott ellen a bírói testület legtöbb 30 napra rendelhet el – az ügyész alapos indoklására vagy hivatalból – hatósági felügyeletet, amely legfeljebb 160 nappal hosszabbítható meg, a feljelentést pedig a bűncselekményről való tudomásszerzés után legkésőbb hat hónapon belül meg kell tenni. Az előzetes letartóztatást a bíró csak abban az esetben rendelheti el, ha alapos bizonyítékok vannak arra, hogy a gyanúsított vagy vádlott bűncselekményt követett el. Egy személy kihallgatása legfeljebb hat órán át tarthat (24 órás időtartam alatt). A gyanúsítottak vagy vádlottak vallomását kötelező módon rögzíteni kell, és a hang- és videofelvételt a védelem rendelkezésére kell bocsátani, ellenkező esetben kizárják azt a bizonyítékok közül. 

A közterületeken elhelyezett térfigyelő kamerák felvételei felhasználhatók bizonyítékként, mint ahogyan a perben részt vevő felek által saját beszélgetéseikről készített hangfelvételek is – szögezi le a szenátus által elfogadott tervezet. Egy másik cikkely értelmében ahhoz, hogy egy fotó, illetve hang- vagy videófelvétel felhasználható legyen a vádemeléshez, hitelességének megállapítása érdekében ellenőrizhető kell hogy legyen megszerzésének jogszerűsége. 

A büntetőeljárás módosítását a tavalyi korrupcióellenes tüntetések nyomán lemondott Florin Iordache volt igazságügy-miniszter által vezetett parlamenti különbizottság dolgozta ki. A kormánytöbbség a büntető törvénykönyvet is módosítani akarja. A büntetőeljárást módosító tervezet a képviselőházi vita során nyeri el végső formáját.