Nem sokat segít a vidékieken az egyetemi kivételezés

Nem bíznak abban a Krónikának nyilatkozó oktatási szakemberek, hogy valóban segíteni fogja a vidéki fiatalokat, hogy tandíjmentes helyeket különítenek el számukra az egyetemeken.

Nem tartják hatékony intézkedésnek a Krónikának nyilatkozó oktatási szakemberek, hogy a tanügyminisztérium döntése nyomán 2000 tandíjmentes helyet kell elkülöníteni vidéki diákok számára az egyetemeken. A lapunk által megszólaltatott illetékesek szerint

ez nem fogja megkönnyíteni a falusi végzősök helyzetét, hiszen az intézkedés még nem garantálja, hogy a vidékiek el is végzik az egyetemet és kamatoztatni tudják az ott tanultakat.

Példaként azt hozták fel, hogy a speciálisan a roma nemzetiségű fiataloknak jóváhagyott középiskolai és egyetemi helyekkel sem föltétlenül járult hozzá az állam a felzárkóztatási tevékenység sikeréhez. A szakemberek úgy vélik, inkább más fajta stratégiát kellene kidolgozni a hátrányosabb helyzetben levő fiatalok számára.

Soós Anna, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese úgy vélte, az intézkedés nem segíti lényegesen a megcélzott diákokat. Ugyanis

ha egy vidéki tanuló mondjuk 5-ös átlaggal jut be a számára meghirdetett helyre, miközben az úgymond rendes helyeken az utolsó bejutási jegy 9-es, kevés esélye van arra, hogy első évben fel tud zárkózni olyan szintre, hogy folytatni tudja tanulmányait.

Soós Anna ugyanakkor arra is rámutatott: az oktatási minisztérium következetlen, hiszen a vidéken végzettek számára elkülönített kétezer helyet már eleve beleszámolták a felsőoktatási intézmények számára engedélyezett tandíjmentes helyekbe. Így az intézkedés nem javít azon, hogy a szaktárca homályos kritériumok alapján a 2018/2019-es tanévtől számos államilag támogatott helyet megvon az ország neves egyetemeitől. A BBTE alapképzésen 161 helyet hirdethet meg elkülönítve a vidéki diákok számára, továbbá a különféle országos stratégiákban szereplő prioritási területekre is külön helyeket határoztak meg.

Soós Anna fontosnak tartja, hogy valamilyen formában megszólítsák a falusi fiatalokat, szerinte azonban nekik másfajta segítségre lenne szükségük. „Ha rendesen sorba állnak a többiekkel, teljesítik az általános bejutási feltételeket, akkor kell melléjük állni például annak érdekében, hogy meg tudjanak élni Kolozsváron” – magyarázta a rektorhelyettes.

Szerinte továbbá az is lényeges lenne, hogy már középiskolában támogatást kapjanak, hogy teljesíteni tudják az egyetemi elvárásokat. Soós Anna példaként azt hozta fel: már régóta harcolnak azért, hogy az oktatási minisztérium jóváhagyja a kettős szakosodást.

Ennek nyomán javulna az oktatás minősége minden iskolában, nemcsak a városi nagy tanintézetekben” – részletezte a szakember.

Soós Anna arra is kitért: régóta működik a vidéki iskolásokat célzó elképzeléshez hasonló rendszer, a roma fiatalok számára ugyanis évek óta elkülönített helyeket hirdetnek meg az egyetemeken. Elmondása szerint azonban ez sem működik, rengeteget kínlódnak, ugyanis egyrészt jellemzően nincs elég jelentkező, másrészt, akik bejutnak ezekre a helyekre, azok közül kevesen végzik el az egyetemet. Holott ez lenne a legfontosabb tényező, hiszen a felzárkóztatás sikeréért a roma értelmiségi réteg tudná a legtöbbet tenni, de a rektorhelyettes szerint ehhez másfajta támogatási rendszerre lenne szükség.

Hasonlóan vélekedik Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő, aki elismeri, hogy a szándék jó, a minisztérium minden bizonnyal ösztönző hatásúnak szánta az intézkedést, de a gyakorlatban szerinte sem lesz hatékony a rendszer. A háromszéki szakember kifejtette: a felsőoktatásban a minőséget a konkurencia szavatolja, így nem előnyös, hogy valaki elsőbbséget élvez csak azért, mert falusi középiskolában végzett. Kiss Imre ugyancsak a roma közösséget érintő stratégiát hozta fel példaként: mint rámutatott,

hasonló elgondolás szerint működik a középiskolákban a roma nemzetiségű gyerekek számára meghirdetett program, de az sem eredményes.

A főtanfelügyelő elmondta: a gimnáziumok nem is nagyon népszerűsítik ezeket a helyeket, de az érintett diákok is tisztában vannak azzal, hogy ha az utolsó bejutó jegy kilences, ők nem tudják az ötös átlaggal megállni ott a helyüket.

– szögezte le Kiss Imre. Hozzátette: Kovászna megyében nincsenek falusi középiskolák, ám azoknak megvolna a létjogosultságuk, hiszen közelebb lennének a vidéki diákok otthonához, ezzel csökkenne a lemorzsolódás.

Valentin Popa oktatási miniszter nemrég jelentette be, hogy idén első alkalommal kétezer helyet különítenek el az egyetemeken a vidéki végzős tanulók számára. „A kétezer elkülönített hely nem garancia arra, hogy be is fogják fejezni egyetemi tanulmányaikat, de legalább hozzáférésük lesz olyan szakterületeken nyújtott képzésekhez, amelyekről talán nem is mertek álmodni, mint például az orvostan vagy a számítástechnika” – magyarázta Popa.

A miniszter rámutatott,

tavaly hozzávetőlegesen háromezer, vidéki iskolába járó tanuló fejezte be középiskolai tanulmányait, és 85–90 százalékuk a továbbtanulást választotta.

Korábban az oktatási tárca többek között a vidéki végzősök számára elkülönített egyetemi helyekkel indokolta, miért vontak meg tandíjmentes helyeket az ország neves felsőoktatási intézményeitől – többek között a BBTE-től. A minisztérium magyarázata szerint ezeken az egyetemeken számos szakon maradtak üres helyek, ezért hatékonyabb, ha ezeket például a vidéki fiatalok számára különítik el.