Alkotmánybíróság: sürgősen le kell váltani Kövesit
Az államfőnek nincs vétójoga abban az esetben, ha az igazságügy-miniszter szakmai okokra hivatkozva egy főügyész leváltását javasolja – szögezi le az alkotmánybíróság a Laura Codruţa Kövesi korrupcióellenes főügyész menesztése kapcsán hozott ítélete indoklásában.
Bár sem határidőt, sem szankciót nem irányoz elő az alkotmánybíróság abban az indoklásban, amelyet a korrupcióellenes ügyészség vezetőjének leváltásáról szóló múlt szerdai ítéletéhez mellékelt csütörtökön, értésre adta:
amint az indoklás megjelenik a Hivatalos Közlönyben, a döntés, amelynek értelmében Klaus Johannis államfőnek menesztenie kell tisztségéből Laura Codruţa Kövesit, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyészét, hatályossá válik,
így az elnöknek a lehető leghamarabb végre kell hajtania.
A késő délután közzé tett, 133 oldalas, három különvéleményt is tartalmazó dokumentum értelmében az államfőnek nincs vétójoga a főügyész leváltását illetően, ha a főügyész erre tesz javaslatot, hanem kötelesssége azt végrehajtaani. Az elnöknek – mint ahogy az alkotmánybíróságnak sem – nem tartozik hatáskörébe a miniszteri döntés minősítése, és csakis törvényes okokra hivatkozva utasíthatja vissza a főügyész menesztését.
Leszögezik: az elutasítással az államfő törvényt és alkotmányt is sértett,
mivel ha elfogadnák az elnök döntését, az azt jelentené, hogy a főügyészek kinevezése vagy leváltása politikai, nem pedig szakmai döntés tárgya, ami egy jogállamban elfogadhatatlan.
Az indoklás közzétételét megelőzően Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke a sajtóval közölte: nem tűztek ki határidőt az államfő számára, ugyanakkor attól kezdve, hogy az indoklás megjelenik a Hivatalos Közlönyben, a döntést végre kell hajtani, és az államfő alkotmányt sért mindaddig, amíg nem írja alá a Kövesi menesztéséről szóló rendeletet. Dorneanu szerint azért nem állapítottak meg semmilyen szankciót arra az esetre, ha Johannis nem írja alá Kövesi leváltását, mert abból indultak ki, hogy az államfő tiszteletben tartja az alkotmánybíróság döntését.
A döntés indoklásának közzététele előtt amúgy
Tudorel Toader igazságügy-miniszter úgy kommentálta az ügyet: az alkotmánysértésért nincs konkrét kiszabható szankció, de maguk a választók szankcionálhatják majd az elnökválasztáson.
Hozzátette ugyanakkor: létezik egy ennél sokkal szigorúbb szankció, a tisztségéből való felfüggesztés is. Megjegyezte ugyanakkor, nem hiszi, hogy az államfő rossz példával járna elől az alaptörvény betartását illetően.
Johannis még kedden közölte: amint nyilvánossá válik az indoklás, alaposan áttanulmányozza, és azt követően dönt. Megjegyezte: az a meggyőződése, hogy az ügyészeknek függetleneknek kell lenniük, és nem állhatnak politikai ellenőrzés alatt, nem állhatnak egy politikus irányítása alatt.
Mint ismeretes, az alkotmánybíróság ítélete értelmében az államfő a hatalmi ágak közötti alkotmányos konfliktust generált azzal, hogy Toader javaslata ellenére nem váltotta le Kövesit, a konfliktus feloldásának módjaként pedig leszögezik: az elnöknek ki kell bocsátania az erről szóló rendeletet. Toader a kormány nevében fordult az alkotmánybírósághoz, miután Johannis annak ellenére sem volt hajlandó leváltani Kövesit, hogy ő a főügyész számos alkotmánysértésére hivatkozva a menesztését kezdeményezte. Toader az alkotmánybíróságon úgy érvelt: az államfő kizárólag politikai okokból nem hajlandó felmenteni a tisztségéből Kövesit. Toader beadványában alkotmányos természetű konfliktus megállapítását kérte a kormány és az államfői hivatal között Johannis elutasítása miatt.
A miniszter szerint Kövesi alkotmánysértő, törvénytelen, önkényes, Romániát külföldön lejárató módon vezeti a vádhatóságot, leváltásra pedig a jogállamiság helyreállítása, a korrupcióellenes harc miatt van szükség.