Románia lemondott arról, hogy Verespatak felkerüljön a világörökség listájára

Románia kormánya hivatalos tájékoztatást nyújtott be arról, hogy nem támogatja Verespataknak az UNESCO világörökségi listájára történő felterjesztését, amelyet még 2016-ban készített elő a Cioloș-kabinet.

A pályázat visszavonásáról szóló információt Adrian Cioroianu, Románia UNESCO-nagykövete erősítette meg szerdán a G4media.ro hírportálnak. A volt külügyminiszter elmondta, a világörökségi felterjesztésről való lemondás a Viorica Dăncilă vezette kormány kulturális minisztériumától származik, a dokumentumot pedig a külügyminisztérium jutttatta el az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez (UNESCO).

Cioroianu a G4mediának nyilatkozva sajnálatának adott hangot, hogy a román kormány előzetes közvita nélkül döntött a felterjesztés visszavonásáról, holott nemrég a Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága (ICOMOS) is támogatásáról biztosította a kezdeményezést, hogy a Fehér megyei település a világörökség részévé nyilvánítsák.

A nagykövet közölte, a Dăncilă-kabinet arra hivatkozva döntött így, hogy a kanadai Gabriel Resources társaság kártérítési pert indított Románia ellen.

Egyébként a felterjesztést már a Mihai Tudose vezette kormány sem támogatta, a volt miniszterelnök szerint ugyanis „előnytelen” lenne, ha Verespatak felkerülne az UNESCO világörökségi listájára. A román kulturális minisztérium 2017-ben védett műemlékvédelmi területté nyilvánította Verespatak két kilometeres övezetét, ennek nyomán a területen nem lehet bányászati tevékenységet folytatni. Ugyanakkor a kulturális, illetve környezetvédelmi tárca 2016 februárjában levélben értesítette az UNESCO párizsi világörökség központját, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára.

Megkeresésében Bukarest arra az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkozik, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki a Fehér megyei településen. Verespatak számára civil szervezetek kértek nemzetközi védelmet, követelve, hogy a román hatóságok terjesszék fel a bányatelepülést az épített örökséget védő UNESCO-listára annak reményében, hogy ezzel megakadályozhatják a környező hegyek apróra őrlésével és ciántechnológiás átmosásával járó aranybányaprojektet.

Verespatakon a kanadai többségi tőkével alapított Roşia Montană Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányájának megnyitását próbálta engedélyeztetni, ahol ciántechnológiás eljárással akart 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni. A bukaresti hatóságok tizenöt év elteltével sem engedélyezték a kitermelést, román parlament 2014. júniusában elutasította a verespataki aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet, azóta a kérdés lekerült napirendről. Az RMGC anyavállalata, a Gabriel Resources 2017-ben pert indított a román állam ellen, 4,4 milliárd dollár kártérítést követelve, amiért Bukarest megakadályozta a beruházás megvalósítását. A Világbank egyik kereskedelmi bíróságához beterjesztett keresetében a kanadai cég azt állítja, Románia megsértette a beruházási szabályokat azzal, hogy engedélyezte a bányalicenc megvásárlását, majd később megakadályozta a beruházást. Azt állítják, ezáltal 4,4 milliárd dollár kár érte őket.