Befejeződött az építkezés: felavatták a kolozsvári Apáczai-gimnázium kibővített épületét
Hálaadó istentisztelet és ünnepség keretében felavatták szombaton Kolozsváron az Apáczai Csere János Gimnáziumnak a magyar állam támogatásával kibővített, felújított épületét. A bővítés révén egy épületben működhet a belváros iskola összes osztálya.
A Farkas utcai református templomban tartott hálaadó istentiszteleten mondott köszöntőbeszédében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes lényegesnek tartotta, hogy a magyarság fel tudja-e ismerni: melyek azok a dolgok, amelyekről nem mondhat le, amelyekért akkor is vállalja a harcot, "ha fogytán a muníció". Úgy vélte: a gyermekek jövője ilyen ügy. A református leánygimnáziumnak az első világháború utáni felépítését, majd a kommunista államosítás utáni visszakövetelését és visszaszerzését felidézve,
köszönetet mondott a kolozsvári magyarságnak azért, hogy nem veszítette el a lényeglátását.
Az MTI beszámolója szerint a miniszterelnök-helyettes megjegyezte: csak e lényeglátás által történhetett meg, hogy a kolozsvári magyarok kilátástalannak tűnő időben alapítottak iskolát, amikor az egész Kárpát-medencében magyar iskolákat zártak be, és amikor a romániai rendszerváltoztatás jószerével még le sem zajlott, a közösség azonnal visszakövetelte az iskoláját.
A miniszterelnök-helyettes azt kívánta, hogy az intézmény stabil építőköve legyen az erdélyi magyarság megmaradásának.
Bánffy Miklósnak az iskolával kapcsolatos egykori üzenetét átfogalmazva kijelentette: ha az erdélyi magyarság megtartja bizakodó lelkületét, "a magyarság ügye is el van és el lesz intézve".
A hálaadó prédikációt mondó Kató Béla püspök, a gimnázium egykori diákja is azt hangoztatta, hogy a református püspökség 1919-ben hozott döntést a leánygimnázium felépítéséről, amikor az erdélyi magyarság teljes bizonytalanságban élt. Az épület első része végül 1926-ban épült fel, majd egy évvel később újabb épületrésszel bővült.
A püspök úgy vélte: az építkezés csak most, az új épületrész felépítésével fejeződött be.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az iskola névadója, Apáczai Csere János példáját idézte, aki a 17. században hazahozta Erdélybe a Nyugat-Európában szerzett tudását, és azon munkálkodott, hogy a szülőföldjét versenyképessé tegye. Úgy vélte: a versenyképes tudás átadására van szükség ma is, és az iskolabővítés a magyar közösség ez iránti elkötelezettségét jelzi. A politikus szerint a kolozsvári iskolaavató üzenet azoknak is, akik azt gondolják, hogy fel lehet számolni a kisebbségi oktatási intézményrendszert, akik a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumra, vagy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre (MOGYE) törnek.
Az építkezést a magyar állam 650 millió forinttal támogatta.
Vörös Alpár iskolaigazgató korábban a Krónikának úgy nyilatkozott, régóta időszerű az új épületszárny építése, ugyanis a népszerű belvárosi tanintézetben évtizedek óta két váltásban folyik az oktatás. „Hat éve ezt úgy sikerült megoldani, hogy a ferences kolostorban kaptunk pár termet, ahol jelenleg az elemi osztályaink működnek. De mivel ezek nem oktatási célra voltak tervezve, szükség volt egy új szárnyra” – indokolta az építkezés szükségességét lapunknak az igazgató.
{P4}
Elmondta, az alagsorból, földszintből, két emeletből és manzárdból álló új ingatlanban 8 tanterem lesz az elemisták számára, de itt kap helyet a könyvtár, az olvasóterem és egy ebédlő is, illetve itt alakítanak ki új dísztermet, miután a jelenlegi régóta kicsinek bizonyul.