Honismereti konferencia Tenkén a Fekete-Körös völgyének kincseiről, de nem csak

Kilencedik alkalommal rendezte meg a Tenkei Művelődési és Honismereti Kör és a helybéli református egyházközség május 25-én és 26-án Táj- és Honismereti Konferenciáját.

A rendezvénynek ugyan a Fekete-Körös völgyének kincsei címet adták, immár harmadik éve, de gyakorlatilag ennél tágabb témaköröket ölelt fel a tanácskozás. Köszönhetően annak is, hogy nem csupán a dél-bihari régióból érkeztek előadók, hanem a Kárpát-medence más tájairól is: a Felvidékről, a Viharsarokból, a Nyírségből, az Alföldről.

A konferencia színhelyéül a Bihar megyei nagyközség református művelődési otthona szolgált, ami hovatovább egy szerény Fekete-Körös völgyi panteonként is ismert lesz, hiszen az egykori felekezeti iskolához – amelyben otthonra lelt a természetrajzi közgyűjtemény is – hozzáépült hajlék falain a nemzet azon jeleseinek emléktáblái állnak és gyaraporodnak, akik valamiképpen kötődnek a településhez, a kistájhoz.

Így kapott emlékjelet a korábbi években a Tenkén született Fodor Ferenc (1887–1962) budapesti földrajztudós, író, a szomszédos Görbed faluban világra jött Tóth István (1923–2001) költő, műfordító, marosvásárhelyi főiskolai tanár, a Feketegyörösön született Nadányi Zoltán (1892–1955) nagyváradi-berettyóújfalui-pesti költő, író.

Idén egyszerre három kiválóságnak is táblát avattak: a 2003-ban elhunyt Fábián József tanár, helytörténész, a tavaly megboldogult Vágner Szabó János közíró, tájkutató, népművelő és az idén tavasszal 92 évesen elköltözött Csák Kálmán muzeográfus, a helyi természetrajzi közgyűjtemény alapítója és sok éven át gondnoka, a Czárán Gyula Barlangászkör mentora emlékére. Utóbbinak a gazdag életpályáját, nagyhatású munkásságát a házigazda Berke Sándor és a tanítvány Szuhai Sándor barlangász-fotós méltatta.