Fodor János és Pál János történész kapta az Erdélyi-Múzeum Egyesület debütdíját

Fodor János történésznek, valamint Pál János lelkész-történésznek ítélte oda megosztva idei debütdíját az Erdélyi-Múzeum Egyesület (EME) – közölte a szervezet.

A pályázatokat elbíráló zsűri tagjai: Sipos Gábor történész, Farmati Anna irodalomtörténész és Egyed Emese irodalomtörténész. Az EME Bölcsészet, Nyelv- és Történettudománnyi Szakosztályának választmánya

2006 óta oszt ki debütdíjat, hogy évről évre a fiatal tudósgeneráció tagjaira, a friss teljesítményekre irányítsa a figyelmet.

A felhívás szerint a díjat az EME azon tagjai pályázhatják meg, akik a közelmúltban kötet, tanulmány publikálásával, egy kiadvány tudományos igényű gondozásával, léptek be a tudós társadalomba.

Fodor János 2008–2013 között a kolozsvári BBTE Történelem és Filozófia Karán nemzetközi kapcsolatok, európai tanulmányok és jelenkor története alapképzést, ezt követően ugyanitt mesteri képzést végzett. Doktori disszertációját a BBTE Történelem, civilizáció, kultúra doktori iskolájában készítette Romsics Ignác vezetésével.

Fodor János Bernády György egykori marosvásárhelyi polgármester politikai életrajzáról jelentetett meg kötetet 2017-ben.

A könyv a vásárhelyi Lector Kiadó, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány és EME gondozásában látott napvilágot. A polgármester-városépítő-politikus Bernády György pályáját 7 fejezetben foglalja össze, közülük öt fejezet a közéleti szerepeit rekonstruálja (polgármester, főispán, politikus) a romániai és magyarországi levéltárak forrásai, a sajtó felhasználásával. A kötetet eligazító függelék és képmelléklet zárja, a pályamunkát Romsics Ignác egyetemi tanár, akadémikus ajánlja.

Pál János 1998–2002 között a BBTE történelem szakán szerzett alapképzést, 2000–2005 között pedig a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet unitárius teológia szakán végzett.

Jelenleg Homoródszentmártonban lelkész, 2011–2014 között a BBTE Ökumenikus Doktori Iskolájában szerzett doktori címet.

Gazdag és jelentős a publikációs tevékenysége. 2007-től írásaival és szaktanulmányaival állandó jelleggel jelen van az egyházi és a társadalomtudományi sajtóban, tanulmánykötetekben. Írásaiban visszatérő téma a kisebbségi sors és felekezeti identitás viszonya (zsidók, szombatosok, unitáriusok), az unitárius egyház szerepvállalása a 20. században. Pályamunkájának címe: Ellenállás, alkalmazkodás, kiszolgálás. Az Unitárius Egyház szerepkörei (1945–1965).

A kötetben a szerző a romániai államszocializmus magyar felekezeti megítélését, az egyházat irányító és felügyelő hatóságokat (1945–1965), az unitárius egyház 1945–1965 közötti felépítését, 1945 előtti és utáni intézményrendszerét és stratégiáit, az államszocialista átalakulásnak az egyházra gyakorolt hatását, az egyház és a pártállam viszonyát foglalja össze.