Rivalda – Radnótiék nemzedékéről szóló musical Nagyváradon

Molnár Judit 2018. május 22., 15:23

Élővé varázsolta a nagyváradi Szigligeti Színház Hubay Miklós – Ránki György – Vas István Egy szerelem három éjszakája musicaljének bemutatásával a huszadik század rég halott második nagy költőgenerációjának, Radnóti Miklósék nemzedékének ifjait.

Olyan erővel, hogy bátran lehetne irodalomtörténeti időutazásnak vagy a történelem transzcendens felvillanásainak venni. Az előadást a hétvégén mutatta be a teátrum Novák Eszter rendezésében.

A produkció kezdetén meglepett a színpad-nézőtér cseréje,  a műanyag fóliákkal-lepedőkkel takart széksorok és az ugyanígy „álcázott” emeleti páholysor,

de nem volt idő sokat bosszankodni, mert megkezdődött a játék, és az újonnan megszerzett, üresnek hitt lakásukra rácsodálkozó fiatal költő és felesége máris értelmet adott a furcsa környezetnek.

Megjelennek a barátaik, ismerőseik, illetve az előző lakók barátai és ismerősei, és a már nem is olyan furcsa tér is megkapja a maga jellegzetes időkeretét: a második világégést megelőző, egyre komoruló világot – minden szép és minden rút velejárójával. Igen, a fiatalság, a szerelem, a költészet mindenkor csakis szép lehet. Fegyverek árnyékában telik ugyan az idő, de szagához virágot társít az első nagy háború áldozata, Guillaume Appolinaire Búcsú című versében, amit a darabban a főszereplő fordít magyarra, a valóságban viszont az előadás énekszámainak írója, Vas István.

„Letéptem ezt a hangaszálat / Már tudhatod az ősz halott / E földön többé sose látlak / Ó idő szaga hangaszálak / És várlak téged tudhatod”. Ez az ötsoros vers tökéletesen visszaadja a kor hangulatát, és mivel örök érvényű érzést mond el, ma is ugyanúgy hat, mint hetvenöt-nyolcvan évvel ezelőtt.

A darab sikerének épp ez a záloga, hisz egyetlen pillanatra sem merül fel a kérdés: mi közünk nekünk ma ehhez a régi történethez.

De a szöveg örökérvényűségén túlmenően a hiteles színészi játéknak köszönhető az igazi színházi élmény, a teljes nézői átélés bekövetkezte: a színpadon kényelmetlenül fészkelődve is szellemileg-érzelmileg belehelyezkedhettünk a fiatalok hétköznapi gondokat felülíró szerelmébe, a gondok makacs fel-felbukkanásába, az ihlet áldásos pillanataiba és az alkotás döccenéseibe, halálfélelmekbe és büszkeségekbe.

A Radnótira és feleségére, Gyarmati Fannira erősen emlékeztető fiatal párt alakító Sebestyén Hunor és Tasnádi-Sáhy Noémi tökéletesen megoldotta feladatát, nemcsak a színészi alakítás, de a mozgástechnika, illetve a betétdalok előadása tekintetében is. Ugyanez mondható el a karakterüket komikus, ám a veszélyesség határát súroló mozgáselemekkel dúsító Kiss Csaba, Dimény Levente, Kocsis Gyula, illetve Szotyori József és Csatlós Loránd alakításáról is.

Külön kiemelendő a háború végén letűnt világ két remek epizódfigurája, dr. Szegilongi Lajos törvényszéki bíró és úrinő felesége, Melitta – vagyis ifj. Kovács Levente és Fábián Enikő. Mindkettőjük játéka iskolapéldája az adott alakok megformálásának, és ez elmondható Hajdu Géza alakításáról is: a házmester feljogosítva érzi magát, hogy beleszóljon a lakók ügyeibe, a háború idején pedig, épp a légoltalmi pincébe terelés révén, már mindenható sorsalakítónak érzi magát.

A már említett helycserére visszatérve: Novák Eszter rendező és Florina Bellinda Vasilatos díszlet- és jelmeztervező feltehetőleg közös ötlete tulajdonképpen bejött, különösen az elején, amikor az addig itt-ott megbújó fiatal pár megkezdi belakni a végre főbérlőmentes helyet. A játék során viszont – legalábbis én úgy éreztem – egy adott ponton a színészek számára már soknak tűnt a széksorok közti mászkálás és a veszélyes mozgások a nehéz terepen.

Mint néző és mint váradi lokálpatrióta az elmondottakon túl kissé sértve éreztem magam, hogy egy ilyen ékszerdobozszerű színház nézőterét olyan simán át lehet kapcsolni játéktérré, mint akármely hodályt vagy pajtát.

És az utóbbi évad visszatérő kifogása sem hagyható ki: a betétdalok fölöslegesen soknak tűntek, nem egyszer az volt a néző érzése, hogy csak az időhúzást szolgálják. Az előadást szerdán Nagyszalontán, Váradon pedig június 1-jén láthatják az érdeklődők.