Trükkös teszt nyugdíjügyben? – Nem zárható ki, hogy átirányítják a második pillér összegeit az állami alapba
A Krónikának nyilatkozó szakértő szerint az ellentmondásos hírek célja valószínűleg az, hogy a kormány felmérje, mekkora lenne a felháborodás, ha valóban felfüggesztenék a nyugdíjrendszer második pillérébe, vagyis a kötelező magánnyugdíjalapba történő utalást.
Cáfolatok össztüze zúdult arra a vasárnap este szárnyra kapott értesülésre, miszerint a román szociálliberális kormány programjában szerepel többek között egy „törvényalkotási prioritás”, ami
2018. július elseje és december 31-e között felfüggesztené a nyugdíjrendszer második pillérébe, vagyis a kötelező magánnyugdíjalapba történő utalásokat.
Az elsőként a Mediafax hírügynökség által idézett, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős minisztérium honlapjára feltöltött tervezet szerint az említett periódusban a társadalombiztosítási hozzájárulás teljes összege az állami nyugdíjalapot, vagyis az első pillért gazdagítaná, azaz a második pillérbe nem folyna be az összeg 3,7 százaléka, ahogyan az jelenleg történik.
Elsőként Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter sietett meghazudtolni a kiszivárgott információkat. A tárcavezető egy vasárnap esti televíziós műsorban tagadta, hogy ilyen intézkedésre készülne a kormány. Vasilescu azt mondta, ez az Országos Előrejelzési Bizottság (CNP) javaslata, a kabinet azonban nem ért egyet vele. A történet pikantériája azonban, hogy hétfőn Ion Ghizdeanu, a testület elnöke is cáfolta, miszerint ez konkrét rendelet vagy törvénytervezet lenne, elmondása szerint
Hangsúlyozta, a bizottságnál számos felmérést, belső elemzést készítenek, a magánnyugdíjalappal kapcsolatos információk is egy lehetséges forgatókönyvből kiragadott adatok. Ion Ghizdeanu azt állítja, „tévedésből került be a kettes pilléről szóló sor” a honlapra feltöltött dokumentumba. Leszögezte: az általa vezetett intézmény nem terjesztett elő ilyen intézkedésről szóló javaslatot, a témáról egyelőre csak tárgyalnak a CNP-n belül, végleges döntés még nem született. „Még nem tudjuk, hogy javasolni fogjuk-e ezt, vagy sem. Majd meglátjuk” – fogalmazott Ghizdeanu.
{K1}
Megszólalt hétfőn a témában Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is, aki büntetett előélete miatt nem lehet miniszterelnök, ám korábban váltig hangoztatta, hogy ő személyesen dolgozta ki a kormányprogramot.
A képviselőház elnöke ugyan hazugságnak nevezte a szárnyra kapott híreket, de nyilatkozatában egyáltalán nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy ha muszáj, átirányítják az első pillérbe a kötelező magánnyugdíjalapba folyósított összegeket.
Leszögezte, alakulatának két célkitűzése van e tekintetben. Az egyik, hogy a munkaügyi miniszter mielőbb zárja le azt az elemzést, amelynek alapján pontosan tájékoztatni tudják az állampolgárokat a nyugdíjalapok hozamáról, a másik pedig hogy ezen információk birtokában mindenki eldönthesse: nyugdíjjáruléka teljes egészét az állami alapba folyósítja, vagy egy része marad a második pillérben. Dragnea egyúttal nyomatékosította: a kormány nem tervez olyan intézkedéseket hozni, amelyek a második pillér felszámolásához vezethetnek.
Az üzletemberek, szakmai szervezetek, valamint a fogyasztók képviselői eközben közös közleményben szólították fel a kormányt, hogy tartsa meg a második pillért, sőt emelje a kötelező magánnyugdíjalapokba fizetett összegek arányát.
Az ellenzék is az intézkedés ellen foglalt állást: a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a napokban jelezte, hogy tájékoztató kampányt és aláírásgyűjtést indít a témában, tegnap pedig még a bűnvádi feljelentés lehetőségét is meglebegtették. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USL) eközben azzal az üzenettel fordult a Dăncilă-kabinethez, hogy amennyiben gondjai vannak az állami nyugdíjalappal, úgy ne a második pillért, hanem a különleges nyugdíjak rendszerét számolja fel, és bizalmatlansági indítványt is kilátásba helyeztek.
Közben hétfőn Klaus Johannis államfő felszólította a kormánykoalíciót, hogy „egyszer és mindenkorra tisztázza szándékait” a nyugdíjrendszer második pillérével kapcsolatosan.
„Aggodalommal követem a történéseket. (...) Pingpongot játszanak a nyilatkozatokkal, hogy felszámolják, hogy nem számolják fel, hogy államosítják, hogy nem államosítják, hogy felfüggesztik, hogy nem függesztik fel.
– nyilatkozta az Agerpres szerint Johannis.
„A kötelező magánnyugdíjak államosításáról felröppenő ellentmondásos hírek célja valószínűleg az, hogy a kormány felmérje, mekkora lenne a felháborodás, ha ezt valóban meglépnék” – fogalmazott hétfőn a Krónika megkeresésére Biró Albin, a Pénzügyi Felügyelet (ASF) tagja. Kérdésünkre azt mondta,
nem lehet felmérni, mekkora nyomásnak kell lennie a költségvetésen, hogy a kormány ezt a döntést meghozza.
Különben a szakértő véleménye szerint gazdasági szempontból nem biztos, hogy szerencsés döntés lenne, hiszen jelenleg 8 milliárd euró van a második pillérben, ha hagyják tovább működni és gyarapodni, akkor tíz év múlva ez az összeg 20 milliárd euróra növekedhet, ami már a nemzeti össztermék (GDP) jelentős része lehet. Ugyanakkor Biró azt mondja, a második pillér megszüntetése „nem egy gaztett”, hiszen azt is az állam döntötte el, hogy létrehozzák 2007-ben az állami nyugdíj kiegészítéseként. Emlékeztetett,
a rendszer államosítását ugyanakkor már több ország meglépte, például Magyarország és Lengyelország is, az előbbi azonban „erkölcsi fedezettel”, hiszen így szüntette meg a különböző nemzetközi pénzintézetektől való függőséget.
Biró Albin úgy látja, ezt a kérdést sokkal nyíltabban kellene kezelni, a társadalom bevonásával, akár egy népszavazást is megérne, hiszen mind a két tábornak van egy reprezentatív része, ötmillió főre tehető azok száma, akik most munkavállalók, tehát ezt az összeget befizetik, és szintén ötmilliós a nyugdíjasok tábora, akik megkapják ezt a pénzt. A biztosítási felügyelet tagja emlékeztetett, hogy
az első pillér, vagyis az állami nyugdíjalap úgy működik, hogy amit ma a munkavállalók befizetnek, azt azonnal meg is kapják a nyugdíjasok. A második és a harmadik pillért 2007-ben éppen azért hozták létre, hogy a befizetők saját maguknak „spóroljanak”, amit összegyűjtöttek, abból kapnak majd járadékot, ha nyugdíjba vonulnak.
„Ha a pénzügyi rendszer deficites, és nem elég a pénz a jelenlegi nyugdíjak kifizetésére, márpedig soha nem elég, akkor valamihez hozzá kell nyúlni, hogy minden nyugdíjas időben kapja meg a teljes összeget. Általában ezt a költségvetésből pótolják, tehát minden állampolgártól elvesznek.
– részletezte Biró Albin. Szerinte egyébként egy népszavazással a kormány kikerülhetne középről, az emberek dönthetnék el, hogy mindenkitől elvesznek, vagy csak attól az ötmilliótól, aki dolgozik.
„Ha már létrehozták a kötelező magánnyugdíjrendszert, és az működik, akkor nem lenne okos döntés megszüntetni” – szögezte le lapunknak Erdei-Dolóczki István, a képviselőház költségvetési, pénz- és bankügyi bizottságának RMDSZ-es tagja. Emlékeztetett, hogy a fiskális forradalom során már csökkentették a hozzájárulás mértékét, akkor kellett volna eldönteni, hogy továbbra is fenntartják, vagy sem. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a romániai emberek alapvetően nem bíznak a befektetési alapokban, bár a magánnyugdíjalap összegeit állami értékpapírokba fektetik, aminek jelentős a hozama, és a legbiztosabb befektetésnek számít.