Kivételes formakultúrája volt, örök kamaszként és koraérett bölcsként egyaránt meg tudott nyilvánulni Dsida Jenő, Páskándi Géza munkásságának pedig három műnemben is kezdeményező jelentősége volt – mondta el Balázs Imre József. A hét végén emlékeztek a két alkotóra Szatmáron.
Két élvonalbeli alkotóról van szó – mondta Balázs Imre József irodalomtörténész a Krónikának a 80 éve elhunyt Dsida Jenőről és a 85 éve született Páskándi Géza íróról, költőről, akik emlékére nagyszabású rendezvénysorozatot tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a hétvégén Szatmárnémetiben és Szatmárhegyen. Dsida Jenő Szatmárnémetiben, Páskándi Géza Szatmárhegyen született, mindkét alkotó emlékére rendszeresen szerveznek ünnepségeket a két településen.
Kosztolányi tanítványának tekinthető sokféle értelemben, saját korosztályából Radnóti Miklós és Weöres Sándor rokona – az erdélyi költők közül pedig »könnyű, halk beszédével« tűnik ki, ahogy egyszer ő maga utalt a vágyott saját hangjára” – fogalmazott az irodalomtörténész.
Páskándi Gézáról (1933–1995) szólva kifejtette, az író, költő, drámaíró, publicista fiatalkori pályájának alakulásába másfajta erők avatkoztak be, 1956-os politikai fogolyként írói karrierjének felívelése megtört és lelassult.
– mondta el Balázs Imre József. Az EMKE által szervezett programsorozaton megemlékeztek az 55 esztendővel ezelőtt meghalt Jakabffy Elemér (1881–1963) politikusról, jogászról és publicistáról is. A jeles évfordulók alkalmából irodalmi előadásokat, tanácskozásokat és filmvetítéseket tartottak Szatmárnémetiben és Szatmárhegyen.
{K1}