Felemelik szavukat a csíksomlyói búcsúhoz köthető „hamis legendával” szemben az unitáriusok

A csíksomlyói búcsú eredetét János Zsigmond fejedelem 1567-es állítólagos hittérítő hadjáratához kapcsoló „hamis legenda” terjesztésének felhagyására kér mindenkit az unitárius egyház, egyúttal Isten áldását kívánva a búcsú minden résztvevőjére. 

Újfent pontosítani kívánta az unitárius egyház a csíksomlyói búcsú eredetével kapcsolatban rendszeresen felbukkanó feljegyzéseket. A felekezet azzal kapcsolatban foglalt állást, hogy a legenda szerint az első búcsújárást 1567-ben tartották, abban az évben, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni.

Ezzel kapcsolatban a Magyar Unitárius Egyház Elnöksége egy nappal az idei búcsú előtt közleményt bocsátott ki, amelyben felemeli a szavát az évente visszatérő „hamis legenda” ellen, amely a csíksomlyói búcsú eredetét János Zsigmond 1567-es állítólagos hittérítő hadjáratához kapcsolja. Az egyház emlékeztet, hogy a kitalált történet fenntarthatatlansága számtalanszor nyert már bizonyítást.

A történészek rámutattak, hogy a jelzett esztendőben Erdély első fejedelmének nem volt ilyen jellegű hadjárata, az unitárius felekezet intézményesüléséről nem lehet beszélni 1568 előtt, ahogyan arról sem, hogy János Zsigmond ekkortájt a Dávid Ferenc által alapított egyház tagja lett volna.

„A tordai vallásszabadság törvényét lehetővé tevő uralkodó jellemével összeegyezhetetlen az, hogy ő vassal és haddal próbálta volna saját hitét másokra erőltetni” – olvasható a kolozsvári székhelyű Magyar Unitárius Egyház közleményében. Az egyház szerint a tudományos bizonyítékok ellenére mégis azt tapasztalni, hogy a Csíksomlyó felé haladó zarándokvonatokkal párhuzamosan üti fel fejét az általa hamisnak tartott legenda.

Az unitáriusok leszögezik: a csíksomlyói búcsú felbecsülhetetlen értékét nem növeli egy hamis történethez való kapcsolása, így nyomatékosan kérik a testvéregyházaktól, a világi és egyházi elöljáróktól, a különböző intézmények tagjaitól, valamint a sajtó képviselőitől, hogy álljanak el János Zsigmond és az unitárius felekezet történelmileg megalapozatlan bemutatásától. „Bízunk abban, hogy a történelmi tényekre alapozva, a Szentírás és az előttünk álló ünnep tanítását szem előtt tartva imádkozhatunk együtt nemzetünk, hazánk és felekezeteink épüléséért. Isten áldása legyen a csíksomlyói búcsú minden résztvevőjén és minden békét és egyetértést kérő ember életén!” – olvasható az unitárius állásfoglalásban, amely üdvözli a csíksomlyói zarándoklat minden tagját, Isten áldását kérve kegyes együttlétükre és szívből jövő imádságukra.

Az unitáriusok mindazonáltal emlékeztetnek arra is, hogy éppen idén ünnepeljük 450. évfordulóját annak, hogy 1568-ban, Tordán az erdélyi rendek olyan törvényt fogadtak el, amely szellemiségében évszázadokkal megelőzte az európai közgondolkodást, megteremtve azt az egyedi lehetőséget, hogy a különböző felekezetek békében éljenek egymás mellett. A vallásszabadság törvényének köszönhetően jöhetett létre a római katolikus, lutheránus, református és unitárius felekezetek békés együttélésének rendszere.