Megfizethetetlen az innovatív orvoslás: az újonnan kifejlesztett készítmények közel fele el sem jut Romániába
Elkeserítő helyzetben vannak azok a romániai páciensek, akiknek újonnan kifejlesztett gyógyszerekre, illetve kezelésre lenne szükségük: a pénzhiány és a bürokrácia miatt Romániába csak többéves késéssel jutnak el ezek az orvosságok.
Lesújtó a helyzet Romániában az innovatív, azaz az újonnan kifejlesztett gyógyszerek, valamint kezelések tekintetében, hozzánk ugyanis csak évtizedes késéssel jutnak el a nyugati országokban bevezetett, jellemzően sikerrel alkalmazott eljárások és készítmények. Az okok egyértelműen az állami szinten mérhető pénzhiányra vezethetők vissza.
A Krónika által megszólaltatott szakemberek nyilatkozata alapján ugyanakkor a romániai páciensek egyhamar nem is reménykedhetnek abban, hogy itthon könnyűszerrel hozzájutnak olyan orvosságokhoz és kezelési módszerekhez, amelyek szó szerint életmentők lehetnek. Az orvos végzettségű Vass Levente RMDSZ-es parlamenti képviselő lapunknak elmondta: a globális szinten létező egészségügyi innovációs kezelések és orvosságok közel fele, 40 százaléka egyáltalán nem jut el Romániába. A Maros megyei politikus rámutatott:
Románia anyagi helyzete, illetve az egészségügyi ellátásra fordított költségvetés egyszerűen nem teszi lehetővé, hogy a szakmai újítások árát megfizesse az ország.
„Néhány kivételtől eltekintve pontosan tetten érhető, hol áll a világszínvonal gyógyszerezés szempontjából és hol tart Románia – egyértelmű, hogy a világszínvonal biztosítására az országnak nincs pénzügyi kerete” – magyarázta Vass Levente.
Egy másik probléma, hogy az ilyen téren tett felfedezések 60-70 százaléka el sem jut a romániai orvostársadalomhoz, ezekhez az információkhoz a tudományos csatornákon sem lehet hozzáférni, mindazonáltal gazdasági érdekek miatt sem. „Kétszeresen is hátrányos helyzetben vagyunk.
– részletezte az urológusként is tevékenykedő szakpolitikus. Így a romániai orvosok jellemzően közvetve értesülnek az innovációs eredményekről, például ha hazatér egy olyan betegük, akinek rokonai, hozzátartozói kifizették a külföldi borsos kezelést.
„Ennek nagyon rossz üzenete van: a beteg azt hiheti, hogy az orvosa itthon nem akarta ezekről a lehetőségekről tájékoztatni. Rendkívül frusztráló egy orvos számára, amikor azzal szembesül, hogy a beteg elment külföldre, ott meg tudták gyógyítani, ő meg nem tudott erről” – részletezte a parlamenti képviselő. Szerinte ezen csak úgy lehet változtatni, ha növekszik az ország költségvetése, és több pénz jut az egészségügyi ellátásra. Hozzátette: létezik politikai szándék arra, hogy a bruttó hazai termék (GDP) jelenlegi 5 százaléka helyett 8-9 százalékra növeljék az egészségügyre fordított költségvetési arányt.
Ugyancsak a pénzszűkével, illetve az innovatív kezelések magas árával magyarázta az újonnan kifejlesztett gyógyszerek hiányát Szabó Péter. A gyógyszerészkamara Kovászna megyei elnöke szerint ugyanakkor a túlzott hazai bürokrácia is okolható azért, hogy a legújabb generációs gyógyszerek nem jutnak be az országba, vagy csak több-, akár tízéves késéssel érhetők el. A szakember a Krónikának elmondta: folyamatosan kapják az átiratokat, az illetékesek állandóan ígérgetik, hogy a különböző kezelések hamarosan elérhetővé válnak, ám amikor a döntéshozók szembesülnek azzal, hogy ezek mennyibe kerülnek, általában visszakoznak.
– hívta fel a figyelmet a főgyógyszerész. Hangsúlyozta, a betegek minden lehetőséget próbálnak felkutatni, sokan külföldön a legújabb gyógyszerek tesztelésére jelentkeznek kísérleti alanynak a gyógyulás reményében.
Szabó Pétertől azt is megtudtuk: az onkológiai innovatív kezeléseket általában nem tudják kifizetni a romániai páciensek, hiszen ezek egy hónapra több tízezer lejbe kerülnek, így kénytelenek az olcsóbb, ingyenesen felírt gyógyszerekkel megelégedni. Az olcsóbb, például az ideggyógyászati, pszichiátriai kezeléseket már többen ki tudják, és ki is fizetik. A gyógyszerészkamara háromszéki elnöke rámutatott: az eredeti gyógyszerek a legdrágábbak, de a generikumok ára is változó, akár kétszer annyiba is kerülhet az egyik fajta orvosság, mint a másik.
Az orvos általában a hatóanyagot írja fel, a gyógyszerész pedig segíthet a betegnek abban, hogy melyik terméket válassza.
Szabó Péter ugyanakkor egy másik anomáliára is felhívta a figyelmet: elmondása szerint az orvosok ódzkodnak attól, hogy felírják a drágább kezeléseket, mert utólag a hatóságok számonkérhetik rajtuk ezt. „Kiiktatták ugyan az egészségbiztosítási pénztár szakbizottságát, már nem kell jóváhagyást kérni a drágább kezelések felírásához, ám a Számvevőszék utólag kétségbe vonhatja az orvos döntését, és visszafizettetheti vele a kezelés árát. Egy onkológiai kezelés havi 10–20 ezer lejbe kerül, ezért az orvosok inkább óvatosak. Hiába akarják a betegnek a legjobbat, ha utólag a Számvevőszék ellenőrei úgy ítélik meg, megfelelt volna az olcsóbb változat is. Zöld jelzést kaptak ugyan, de melléje két stoptáblát” – fogalmazott a főgyógyszerész.
A Digi24 hírtelevízió összeállítása szerint az Európai Gyógyszerügynökség az elmúlt három évben közel 350 innovatív gyógyszert engedélyezett, Romániában pedig eközben az ártámogatott orvosságokat tartalmazó listára feleennyi új készítmény sem került fel, és amelyek mégis, azok többsége már jó néhány éve használatban van a nyugati országokban.
A Romániában az elmúlt években bevezetett innovatív kezelések többsége egyébként onkológiai, tüdőgyógyászati és gasztroenterológiai megbetegedésekre kifejlesztett gyógyszer,
míg az allergiákra és pszichiátriai betegségekre vonatkozóan csak egy-egy készítménnyel bővült a lista. Liviu Popescu, a nemzetközi gyógyszergyártók romániai egyesületének (ARPIM) külkapcsolatokért felelős igazgatója a hírtelevíziónak azt nyilatkozta: legalább 6-8, de akár 10 év is eltelhet aközött, hogy nyugat-európai piacokon bevezetnek egy orvosságot, és az eljut Romániába.
A szakértő azt is elmondta: Románia gyakorlatilag 2012 óta ugyanakkora összeget különít el az ártámogatott gyógyszerekre, évente mintegy 6 milliárd lejt. „A piac nyilván rohamosan növekszik, a fogyasztás jócskán meghaladja a 6 milliárd lejt” – magyarázta Popescu. Hivatalos adatok szerint ráadásul 2015-ben az ártámogatott gyógyszerekre költött keretnek csak 45 százalékát fedezték közpénzből, további 10 százalék származott a gyártóktól a clawback adó révén, a maradék 45 százalékot pedig maguk a páciensek állták.