A budapesti külpolitika fontos feladata marad a határon túli magyarok képviselete

A határon túl élő magyar nemzeti közösségek érdekképviselete továbbra is a külpolitika egyik legfontosabb feladata marad, ahogyan eddig is az volt – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium élére jelölt miniszter az Országgyűlésben.

Szijjártó Péter elmondta, a nemzeti egység megléte olyan erőforrás, amelyet nehéz lenne mással helyettesíteni. Úgy vélekedett, hogy kevés ügyben alakult ki pártokon átívelő nemzeti konszenzus az elmúlt években. Amelyekben mégis, azokat leginkább a nemzeti összetartozás bizottságának hatásköréhez lehetett kötni.

Hangsúlyozta, minden nemzetközi nyomástól függetlenül kizárólag a magyar érdeket lesznek hajlandóak figyelembe venni. Szijjártó Péter elmondta, ezután is használják majd a nemzetközi politikai eszköztár minden létező kellékét a magyar nemzeti közösségek megvédése érdekében, és továbbra is visszautasítják azon bántó és méltatlan vádakat, amelyek azt próbálják láttatni, hogy a magyar kormány határon túl élő magyarokat védő politikáját egy harmadik szereplő határozza meg.

A miniszterjelölt azt mondta, hogy Magyarország fenntartja a NATO-Ukrajna miniszteri találkozókra és a NATO-Ukrajna csúcstalálkozóra vonatkozó vétóját mindaddig, amíg az ukrán fél jogi garanciát nem ad arra, hogy nem sérti meg a magyar nemzeti közösség jogait. Ha meg tudnak állapodni az ukránokkal abban, hogy 2023-ig nem hajtják végre az oktatási törvény módosítását, és akkor is csak azt hajtják belőle végre, amiben megállapodnak a magyar nemzeti közösséggel, valamint a magániskolákat teljes mértékben kiveszik a törvény hatálya alól, akkor lehet szó a vétó elengedéséről. Átverésnek nevezte, amit az ukránok próbálnak elhitetni a nemzeti közösséggel, hogy a törvény végrehajtásának kitolása 2023-ig megoldja a problémát.

Szijjártó Péter hangoztatta, hogy a kormány álláspontja egybevág az Európai Unióéval: Ukrajnának teljesítenie kell a Velencei Bizottság elvárásait, konzultálnia kell a magyar nemzeti közösséggel, és szerzett jogot nem lehet elvenni.
Ukrajna egy „nemzetközi hazugságkampányt" is indított, amelyben azt a látszatot próbálja kelteni, hogy a magyar kormány kárpátaljaiakat védő politikája mögött az oroszok állnak – mondta a politikus. „Tehát adott egy ország, amely azt állítja magáról, hogy az EU-ba és a NATO-ba törekszik, ehhez képest EU- és NATO-tagországok állampolgáraitól venné el az ukrán állampolgárságot" – fogalmazott Szijjártó Péter. Azt mondta, nem elfogadható, hogy miközben egy hónapon belül kétszer robbantják fel a kárpátaljai magyarok képviseletét ellátó szervezet székházát, a NATO- és az EU-tagok „egy hangot nem mondanak erről a kérdésről".

A miniszterjelölt kitért a magyar-román kapcsolatra is. Szavai szerint a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyében még nyitva áll egy kapu, van egy jogi lehetőség arra, hogy az iskola működni tudjon szeptembertől, ugyanis jelenleg olyan irányba módosítják a román oktatási törvényt, hogy az oktatási miniszter saját határozatban tudjon létrehozni egy intézményt.

Amennyiben ez a jogalkotási folyamat nem megy végbe, át kell gondolni, mit szükséges tennie a magyar kormánynak. Ugyanez vonatkozik a marosvásárhelyi orvostudományi egyetemmel kapcsolatban létrejött fúzióra – jegyezte meg.

A Szlovákiával kialakított kétoldalú kapcsolatrendszerről Szijjártó Péter azt mondta, szó szoros és átvitt értelemben is hidat építenek. A kisebbségi ügyekben haladnak előre, bár lassabban, mint ahogyan azt a saját „ízlésük" diktálja. Elmondta, a közelmúltban lehetővé tették a magyar nyelv használatát a polgári peres eljárásokban, a vasútállomásokon magyarul is kiírják a települések nevét, a magyar kisiskolák pedig fent tudtak maradni a megnövelt költségvetési támogatás révén. A miniszterjelölt beszámolt arról, hogy a jövőben is hangsúlyosan tekintenek a határon átnyúló gazdaságfejlesztési programra. A kormány szerint a magyar nemzetpolitika célja az, hogy a magyar nemzeti közösségeket a lakóhelyükön erősítse meg.

Szijjártó Péter közölte, hogy legutóbbi bizottsági megjelenése óta mintegy 31 ezer pályázót támogattak csaknem 43,5 milliárd forinttal a határon túli gazdaságfejlesztési programmal. A támogatásoknak köszönhetően 82,5 milliárd forintnyi beruházás jött létre magyar vállalkozók által a határon túli területeken.

Szávay István (Jobbik) szolidaritást és kompromisszumkészséget kért az új ciklusban a miniszterjelölttől, és azt szorgalmazta, a kormányzati kommunikáció vegyen vissza abból, hogy az ellenzéket hazaárulónak próbálja beállítani. Megjegyezte, hogy bár a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtése során „majdnem baj lett”, de jó volt látni a példás összefogást. Molnár Zsolt (MSZP) elismerve, hogy a kormány sokat tett a Kárpát-medence magyarságáért, azonban azt mondta, nem mindegy a motiváció: vajon nem azért cselekedtek-e így, hogy levélszavazatokat szerezzenek? Az ülésen csupán tanácskozási joggal felszólaló Keresztes László Lóránt (LMP) alapvetően hibásnak nevezte a külgazdaság és a külügyek összevonását.

Tilki Attila (Fidesz) azt javasolta, hogy egy hónappal a választás után már felejtsék el a konfliktusokat, és próbáljanak arra összpontosítani, hogy tisztességesen tudjanak élni a kárpátaljai magyarok. A bizottság öt fideszes és egy KDNP-s igen szavazattal, két jobbikos nem ellenében, egy MSZP-s tartózkodással egyetértett Szijjártó Péter miniszteri kinevezésével. Ezt követően létrehozták az ellenőrző albizottságot, valamint az autonómia-albizottságot.