Ötéves csúcson a romániai infláció, nagyot drágult a gyümölcs és a gáz

A 2018 márciusában jegyzett 5 százalékról áprilisban 5,2 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Az INS szerint a tavalyi év negyedik hónapjához képest az élelmiszerek 4 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű iparcikkek 7,2 százalékkal drágultak, a szolgáltatások pedig 2,83 százalékkal kerültek többe. Ugyanakkor 2017 decemberéhez képest a legnagyobb mértékű drágulást a friss gyümölcsök (13,91 százalék), a citrusfélék (11,32 %) és a földgázszolgáltatás (10,19 százalék) esetében mérték.

Legutóbb 2013 júniusában regisztráltak ilyen magas inflációt, akkor 5,37 százalék volt az értéke.

A statisztikai adatok szerint a friss gyümölcs és a zöldségkonzervek drágultak a legnagyobb mértékben áprilisban az egy hónappal korábban regisztrált árakhoz képest, olcsóbb lett viszont a cukor és a tojás. A statisztikai intézet adatai szerint a gyümölcsök és gyümölcskonzervek 2,66 százalékkal, a zöldségek és zöldségkonzervek 1,46 százalékkal kerültek többe áprilisban, mint egy hónappal korábban.

A kenyér 0,43 százalékkal, a krumpli 0,89% százalékkal, a méz 0,52 százalékkal lett drágább. Voltak olyan élelmiszerek, amelyek olcsóbbak lettek, például a tojás (-6,89 százalék), vagy a cukor (-2,06 százalék). Kisebb mértékben csökkent továbbá a liszt, a bab és a citrusfélék ára. Áprilisban az előző hónaphoz viszonyítva összességében 0,18 százalékkal nőttek az élelmiszerárak.

A Román Nemzeti Bank (BNR) ismét emelte 2018-as inflációs előrejelzését, a korábban közölt 3,5 százalékról 3,6 százalékra. 2019 végére 3 százalékos fogyasztói árnövekedést jósol a bukaresti jegybank, 0,1 százalékkal kevesebbet, mint az előző hónapban.

A várakozásokhoz képest gyorsabb ütemű infláció miatt a román jegybank ugyanakkor idén már háromszor emelte az alapkamatot – legutóbb múlt hétfőn –, amely jelenleg 2,50 százalék. Az uniós szinten is kiugróan magas inflációs ráta miatt Klaus Johannis államfő a szociálliberális kormány – adócsökkentéseket és közalkalmazotti béremeléseket egyidejűleg bevezető, szerinte vitatható – gazdaságpolitikáját tette felelőssé és Viorica Dăncilă miniszterelnök lemondását követelte. A kormányzó szociáldemokraták az államfő vádaskodását a jövő évi elnökválasztási kampány előszelének tekintik, és a jegybankot bírálták, amiért nem lép fel hatékonyabban az infláció megfékezése érdekében.