Perpatvar Jeruzsálem miatt - Románia megakadályozta az egységes európai állásfoglalást
Magyarázatot követel Klaus Johannis elnök a bukaresti külügyminisztériumtól azok után, hogy Románia – Magyarországgal és Csehországgal együtt – megakadályozott egy közös európai állásfoglalást az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetéséről.
Újabb hullámokat vet az Egyesült Államok Tel Aviv-i nagykövetségének hétfőre beütemezett Jeruzsálembe költöztetése Európában, de elsősorban Romániában.
Az Európai Unió tagállamai közös állásfoglalásban tervezték elítélni Washington ez irányú döntését, Bukarest, Budapest és Prága ellenvetése miatt azonban az egységes kiállás meghiúsult.
Európai diplomaták és izraeli tisztségviselők szerint a fellépést Franciaország kezdeményezte, és azt szerette volna elérni, hogy az EU közös álláspontot alakítson ki Donald Trump elnök sokat vitatott döntésével szemben. A nyilatkozattervezet megállapította volna, hogy Jeruzsálem két ország, Izrael és Palesztina fővárosa kell legyen, a város státuszát békés tárgyalásokkal kell rendezni, és hogy az EU államai nem követik az Egyesült Államok példáját, így nem költöztetik külképviseletüket Tel-Avivból Jeruzsálembe.
Csehország, Magyarország és Románia azonban tudatta, hogy nem támogat egy hasonló állásfoglalást. Szombaton kibocsátott közleményében
a bukaresti külügyminisztérium azzal indokolta a lépést, miszerint „a régió igen összetett helyzetére” tekintetettel a román diplomácia arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Külügyi Szolgálat által a tagállamok képviselői elé terjesztett szöveg nem kiegyensúlyozott,
mert egyetlen elemre fekteti a hangsúlyt, mégpedig az izraeli külügyi képviseletek Jeruzsálembe költöztetésére. „Megjegyezzük, hogy más európai uniós tagországok, Magyarország és Csehország is hasonló módon foglaltak állást” – szerepel a külügyi állásfoglalásban.
Ennek hatására Klaus Johannis bejelentette, bekéreti Teodor Meleşcanu külügyminisztert, hogy magyarázatot adjon a román álláspontról.
Az államfő a balázsfalvi nagygyűlés megalakulásának 170. évfordulóján rendezett megemlékezésen leszögezte: a beleegyezése nélkül Románia nagykövetsége nem költöztető Tel-Avivból Jeruzsálembe. Johannis ugyanakkor amatőrnek nevezte a kormányzó Szociáldemokrata (Párt) külpolitikáját, amely miatt szerinte az EU-n kívül kerülhet Románia. Mint ismert, Johannis korábban azzal vádolta a kormányt, hogy nem konzultált vele Románia izraeli nagykövetségének Tel-Avivből Jeruzsálembe költöztetéséről, holott meghatározó szerepet játszik a külkapcsolatok terén.
Az államfő szerint egy ilyen döntést csak mélyreható elemzés nyomán lehetne meghozni, és csakis akkor, ha a – Jeruzsálem státusát központi témaként kezelő - közel-keleti béketárgyalások lezárulnak,
és az érintett felek között végleges megállapodás születik erről.
Liviu Dragnea PSD-elnök áprilisban elsőként beszélt a román vezetők közül eldöntött tényként arról, hogy Bukarest is követi az Egyesült Államok példáját. Dragnea jelentette be azt is, hogy a Viorica Dăncilă vezette kormány memorandumot fogadott el arról, hogy Románia megkezdi az eljárást izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe költöztetése ügyében. Azóta Dragnea és Dăncilă egyaránt Izraelbe látogatott, ahol ígéretet tettek a diplomáciai képviselet áthelyezéséről.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök különben vasárnap történelmi eseménynek nevezte az amerikai nagykövetség mára meghirdetett áthelyezését Jeruzsálembe. A kormányfő a város keleti és nyugati fele egyesítésének évfordulóján tartott „Jeruzsálem-napon" a Biblia földjének múzeumában rendezett ünnepélyes kormányülésen méltatta a washingtoni döntést.
Vasárnap rekordszámú - az óváros elfoglalása, 1967 óta a legtöbben - ezerhatszázhúsz zsidó látogatott el a Templomhegyre, amely a muzulmánok számára a Mecsetek tere. A helyi szabályok szerint csak muszlimok imádkozhatnak ezen a szent helyen, emiatt vasárnap délelőtt kisebb zavargások törtek ki, amikor az odalátogató zsidók mégis énekelni és imádkozni kezdtek. A rendőrség kivezette a rendbontókat és helyreállította a nyugalmat.