Nem készültek fel a hatóságok az e-kasszákra
Bár a hatályos rendelkezések értelmében a cégeknek július vagy augusztus elsejéig be kell szerezniük az online pénztárgépet, az adóhatóság nem áll készen az adatok fogadására. Egyelőre adathordozón kérik be az információkat.
Noha a közepes és nagyvállalkozásoknak június elsejéig, a kisebbeknek pedig augusztus elsejéig online pénztárgépre kell váltaniuk, már minden bizonnyal csak 2019-ben valósul meg az azonnali adatcserét lehetővé tevő kapcsolat az Országos Adóhatósággal (ANAF). Mint ismeretes,
az eredeti tervek szerint az online pénztárgépekre való áttérésig el kellett volna készülnie az adóhatóság informatikai rendszerének, amely valós időben fogadja a kasszákba beütött adatokat,
így az ellenőrök akár a bolt ajtajában táblagépen is ellenőrizni tudják, hogy az épp eladott árut a pénztáros beütötte-e a gépbe. A pillanatnyi állás szerint azonban biztosnak látszik, hogy a pénztárgépeket csak jövőre sikerül rákapcsolni az ANAF szervereire. Átmeneti megoldásként a Digi24 hírtelevízió információi szerint az adóhatóság adathordozón (stick) kéri be a cégektől a pénztárgépek által regisztrált adatokat.
Ez már a harmadik próbálkozása a pénzügyminisztériumnak, hogy kötelezővé tegye az elektronikus pénztárgépet, már korábban volt két határidő, és mindig halasztottak, valószínűleg nem épült ki a rendszer – nyilatkozta a Krónikának egy neve elhallgatását kérő területi adóhivatali alkalmazott. Kifejtette, megfelelően elő kell készíteni a teljes rendszert annak érdekében, hogy az hatékonyan működhessen. Úgy látja,
a nagy cégeknek ez nem jelent gondot, hiszen már most is online pénztárgéppel dolgoznak, saját informatikai rendszereket működtetnek,
csak rá kell csatlakozniuk az adóhatóság szerverére, ám a kisebbeknek nehezebb a feladat teljesítése, például a piaci árusoknál is elektronikus pénztárgép és internet kell majd.
Az elektronikus pénztárgépek bevezetésében épp a jelenidejűség a lényeg, hogy az ellenőrök azonnal lássák, ha elmulasztottak az üzletben számlát adni, így lehet hatékony eszköze az adócsalás visszaszorításának – mutatott rá a helyzet visszásságára megkeresésünkre Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Kiemelte, a magyarországi példa bizonyítja, hogy a rendszer mennyire jól működhet, és valóban csökken az adócsalás.
Ha ez nem történt meg, a helyszínen azonnal intézkedhet” – részletezte a kamara elnöke. Hozzátette, nem tudja, milyen szinten készült fel az ANAF arra, hogy ezeket az adatokat folyamatosan fogadja és tárolja, de éppen az informatikai rendszer kiépítésére kapott a pénzügyminisztérium a Világbanktól 80 millió eurós támogatást. „Ha ezt a pénzt mind berendezésekre és programokra fordították volna, akkor ez most nem jelentene problémát” – szögezte le Édler.
Meglátása szerint különben 2018-ban a cégeknek nem kellene gondot okoznia, hogy teljesítsék ezt az elvárást, hiszen az ország 98 százalékában van internetlefedettség,
ahol meg nincs, ott a törvény ajánl megoldásokat. Emlékeztetett, hogy akkor is volt némi ellenállás, amikor az elektronikus könyvelést bevezették, ám az azóta akadálytalanul működik. „Ez ma már a dolgok természetes rendje. Az informatika minden területen szükséges, ma már mindenkinek a konyhájában is ott van az internet” – mondta Édler András. Hozzátette, az adócsalás visszaszorításával mindenki csak nyer, kiküszöbölik a nem tisztességes versenyt, több pénz jut az államkasszába és ezáltal az egészségügyre, az oktatásra, az infrastruktúrára.