Bűnvádi eljárás indult Szoboszlay Aladárék kivégzése ügyében, még élhetnek a felelősök
Emberölés, valamint emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával bűnvádi eljárást indított a temesvári katonai ügyészség Szoboszlay Aladár és társai hatvan évvel ezelőtti kivégzése kapcsán. A nyomozó hatóság szerint még életben van néhány felelős.
A bűnvádi dosszié megnyitását Radu Ilina temesvári katonai főügyész jelentette be kedden annak kapcsán, hogy az aradi Alsótemetőben megkezdődött a Szoboszlay-per 1958-ban kivégzett tíz áldozata jeltelen közös sírjának felkutatása. Mint arról beszámoltunk, a feltáró és kutatómunkát a kommunizmus bűneit vizsgáló és a román emigráció emlékét ápoló intézet (IICCMER) szakértői régészek és történészek bevonásával folytatják.
{K1}
A katonai ügyészség az IICCMER beadványa alapján indított bűnvádi eljárást a legnagyobb romániai magyar kirakatper ügyében.
Radu Ilina kedden Aradon elmondta, megpróbálják feltárni az 1958. szeptember elsején végrehajtott halálos ítélet körülményeit, ugyanakkor azonosítani kívánják a felelősöket is. A nyomozó hatóság vezetője közölte, a román kommunista rezsim megdöntése szándékának vádjával elítélt római katolikus lelkészt és kilenc társát hatvan évvel ezelőtt a temesvári börtönben lőtték agyon a Szekuritáté emberei, majd ismereteik szerint a holttesteket Aradra szállították, ahol az Alsótemetőben egy tömegsírban elhantolták őket.
„A földi maradványok feltárása esetén patológiai vizsgálatnak vetjük alá a csontokat a kivégzettek azonosítása érdekében, továbbá jogi szempontból is fel akarjuk tárni a hat évtizeddel ezelőtt történteket. Információink szerint még élnek olyan személyek, akik felelősségre vonhatóak a tíz áldozat kivégzéséért, megemlíthetőek többek között a kivégzőosztag vezetői, továbbá mindazok, akik elrendelték az élet kioltásához vezető intézkedést” – idézte a News.ro hírügynökség a katonai főügyészt.
Megtekintette a kutatás elindítását az aradi temetőben Lukács István fia, aki 13 éves volt apja kivégzésekor. A férfi újságíróknak elmondta, másfél évvel korábban látta apját utoljára, az ítélet után pedig a kommunista államhatalom elkobozta a házukat, így édesanyjával és két testvérével együtt az utcára került. „Már az 1989-es forradalom után nekiláttam a közös sír felkutatásának, mivel megígértem édesanyámnak, hogy keresztényhez illően eltemetem az apámat. Ha sikerül megtalálni a földi maradványait, anyám mellé temetem Szegeden” – jelentette ki a pécskai férfi. Lukács István elmondta azt is, bár Szoboszlayékat a Kolozsváron 2010-ben kihirdetett ítélet utólag felmentette a vádak alól, ők sohasem kapták vissza az elkobzott házukat és javaikat.
Szoboszlay Aladár lelkészt és 56 vádlott-társát államellenes összeesküvés vádjával ítélték el 1958-ban. A pécskai római katolikus pap Confederatio című művében egy Arad központú román-magyar konföderáció létrehozásáról írt. Több társával azt tervezték, hogy az 1956-os magyar forradalommal párhuzamosan Romániában is forradalmat robbantanak ki. A Szekuritáte azonban hamar felgöngyölítette az ügyet és letartóztatta a szervezkedőket. A Szoboszlay-perben a lelkészt és kilenc társát golyó általi halálra, a többieket pedig súlyos börtönbüntetésre ítélték. Szabó Emilnének, Szoboszlay lánytestvérének a kezdeményezésére a kolozsvári táblabíróság 2010-ben újratárgyalta a Szoboszlay-pert, és jogerősen felmentette az elítélteket, megsemmisítve az 52 évvel korábban kihirdetett verdiktet.