Tovább drágulnak a bankhitelek, napról napra nehezebb helyzetben a kölcsönt felvevők
Egyhamar nem számíthatnak jó hírekre a hitelesek – a gazdasági szakemberek szerint rövid időn belül nemhogy nem indul csökkenésnek az irányadó bankközi kamatláb (ROBOR), hanem további növekedés várható, így a havi törlesztőrészletek folyamatos emelkedésére kell felkészülni.
„A túlzott gazdasági növekedés túlfűtött gazdaságot eredményez, amiatt növekszik a fogyasztás, majd az inflációs nyomás, ennek a veszélyeire hívta fel a jegybank is a figyelmet” – értékelt a Krónika megkeresésére Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója, akit azt követően faggattunk, hogy pénteken tovább nőtt valamennyi irányadó bankközi kamatláb.
Mint a gazdasági-pénzügyi szakember hangsúlyozta, az a tény, hogy európai uniós viszonylatban Romániában volt a legnagyobb gazdasági növekedés, ám az infláció is túllépte a 4 százalékos határt, veszélyeket hordoz magában, hiszen az inflációs emelkedés és a ROBOR kéz a kézben jár.
Ilyen esetben a döntéshozóknak kell beavatkozniuk, különben a gazdasági növekedés teljesen leállhat, sőt még a visszaesés sem kizárt.
Amikor pedig az ellenintézkedések hatására a gazdasági növekedés, az infláció kiegyenlítődik, akkor újabb élénkítő döntéseket lehet bevetni, növelve a fogyasztást, tehát amikor sikerül visszafogni a növekedést, akkor újra lehet élénkíteni – mutatott rá a pénzügyi szakértő, aki szerint a jegybank és a kormányzat közös felelőssége a gazdasági folyamatok megfelelő irányítása.
{K1}
Rámutatott, a kormánypárti politikusok megalapozatlan nyilatkozatai is instabilitást okozhatnak, a lej gyengüléséhez vezetnek, kihatnak a pénzpiac alakulására különösen azért, mert az árak egy része euróban van megadva. A gyengébb lej kedvez ugyan az exportnak, de növeli az inflációs nyomást, és nagyobb terheket ró az euróhitelesekre.
Diósi különben úgy véli, hogy a gazdaság visszahűtése a kamatok és az adók emelésével valósítható meg, az egyik a jegybank, a másik a kormányzat hatáskörébe tartozik.
„Ha a jegybank növeli a kamatot, több pénz áramlik vissza a gazdasági betétekbe, aztán ha kiegyenlítődik a helyzet, újra lehet csökkenteni a kamatokat. Az adók növelésével és hatékonyabb behajtásával pedig több pénz kerül az államkasszába, ez utóbb visszaáramlik a gazdaságba a befektetések révén” – fogalmazta meg.
Arra a kérdésre azonban, hogy számíthatunk-e beavatkozásra a jegybank, illetve a kormány részéről, a szociálliberális kabinet és a Román Nemzeti Bank (BNR) illetékeseinek csütörtök estébe nyúló tárgyalása sem adott választ. Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének nyilatkozata alapján azonban van remény az intézményi együttműködésre. Mint elmondta, építő jellegű párbeszéd zajlott az ország gazdasági helyzetéről és várható alakulásáról, s a jegybanki vezetőkkel megállapodtak abban, hogy szükség van „egy hatékony és kiegyensúlyozott pénzügyi, költségvetési és monetáris politikai mix” alkalmazásának a folytatására.
A párbeszéd azonban nem hatott megnyugtatóan a piacokra: többnapi enyhe növekedés után pénteken ugrásszerűen nőtt valamennyi irányadó bankközi kamatláb (ROBOR).
A jegybanki tájékoztatás szerint a háromhavi ROBOR a csütörtöki 2,49 százalékról 2,54 százalékra emelkedett pénteken. 2,5 százalékot meghaladó szintet 2014 októbere óta nem regisztráltak. Ehhez képest az Első otthon program keretében igényelt, az állami garanciának köszönhetően kedvezményes ingatlanhiteleknél is alkalmazott kamatláb egy évvel ezelőtt még 0,91 százalékos volt, majd hirtelen növekedésnek indult, az idei év elején pedig már 2 százalék feletti értékben határozták meg. A pénzpiaci szakértők ugyanakkor nem derűlátók, egyre több felől érkeznek olyan hírek, amelyek szerint az év végére a háromhavi irányadó bankközi kamatláb eléri a 3 százalékot. Ez azt jelenti, hogy aki most a 30 évre lekötött jelzáloghitel törlesztőrészleteként mintegy havi 1200 lejt fizet, annak a ROBOR megugrásával már havi 1368 lejt kell törlesztenie.
A BNR által pénteken közölt adatok szerint ugyanakkor a hathavi ROBOR 2,58 százalékról 2,65 százalékra, a kilenchavi 2,64 százalékról 2,69 százalékra, míg a tizenkéthavi 2,68 százalékról 2,74 százalékra ugrott.