Orbán Viktor bírálja több ezer határon túli szavazat érvénytelenítését

MTI 2018. május 05., 15:00

Egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba a Kúria, miután elvett egy mandátumot a kormánypártok választóitól; a testület intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához – ismertette Orbán Viktor álláspontját sajtófőnöke a PestiSrácok.hu-nak.

Fotó: MTI

A lap szombati cikkében azt írta, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) szerint is jogszerűtlenül érvénytelenített több ezer határon túli szavazatot a Kúria, a testület végzése szerint jogorvoslatra nincs lehetőség, így egy parlamenti mandátumot elveszített a Fidesz, de a kétharmad még így is biztos. Hozzátették, hogy az ellenzéki tagokkal kiegészült Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria több mint négyezer határon túli szavazatot érvénytelenített arra hivatkozva, hogy azokat saját címzésű és nem előre gyártott borítékban adták postára, vagy mert sérült volt a boríték.

A lap megkereste Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, aki ismertette Orbán Viktor álláspontját.

„A Kúria ezzel a döntésével elvett egy mandátumot a választóinktól. A Kúria egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba. Az Alkotmánybíróság végzését áttanulmányozva nyilvánvaló: a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához” – nyilatkozta a miniszterelnök.

A PestiSrácok.hu megkereste Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ igazgatóját is, aki azt válaszolta, azzal, hogy a Kúria Kovács Tamás vezette tanácsa a levélszavazatok kapcsán egy „új” érvénytelenségi okot kreált, megfosztotta a Fideszt 134. mandátumától. Márpedig – ahogy azt az Alkotmánybíróság is kimondta az ügyben – „az a bírói ítélet, amely figyelmen kívül hagyja a hatályos jogot, önkényes, fogalmilag nem lehet tisztességes, és nem fér össze a jogállamiság alapelvével".

„Ezt bírói államnak hívják, ahol a választott jogalkotó helyett a felelőtlen bíró alkot jogot. Az esetünkben ráadásul ezt súlyosbítja, hogy a Kúria iratellenes döntése politikailag motivált is volt: a bíróság kifejezetten az iránt érdeklődött ugyanis az eljárás során a választási irodánál, hogy ha érvényesnek tudnák be az érintett határon túli voksokat, a Fidesz-KDNP listája kapna-e pluszmandátumot. Ezzel pedig az Ab szerint is azt a látszat alakult ki, hogy a Kúria döntését attól kívánta függővé tenni, hogy annak eredménye hogyan hat ki konkrétan az egyik jelölőszervezet végleges mandátumszámára” – fogalmazott a cikkben Szánthó Miklós.

Korábban Hidvéghi Balázs, a nagyobbik kormánypárt kommunikációs igazgatója úgy nyilatkozott, a Fideszt érte a legnagyobb sérelem a szavazatok összesítése során, a Kúria döntésével elvettek a párttól feltételezhetően több ezer szavazatot és egy parlamenti mandátumot. Úgy fogalmazott: több ezer szavazatot nem vettek figyelembe a választási eredmények megállapításánál, amelyeket ha figyelembe vettek volna, nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy eggyel több parlamenti mandátumot szerzett volna a Fidesz. A kommunikációs igazgató a közmédiának nyilatkozva felidézte: a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntése szerint több mint négyezer levélszavazatot nem vettek figyelembe és érvénytelennek nyilvánítottak a voksok összesítésekor arra hivatkozva, hogy azokat hagyományos borítékban küldték vissza, nem pedig az NVI által küldött borítékban.