ET-szakértők: egyes tagállami intézkedések gátolhatják a korrupcióellenes reformok eredményességét

MTI 2018. május 03., 15:19

Egyes európai országokban 2017-ben elfogadott szabályozások gátolhatják az Európa Tanács (ET) által javasolt korrupcióellenes reformok eredményességét, sőt a tanács korrupcióellenes normáinak megsértését eredményezhetik – közölték az ET korrupcióellenes szakértői.

Fotó: Pixabay.com

A strasbourgi székhelyű tanács korrupcióellenes szakértőkből álló csoportjának (GRECO) véleménye szerint annak ellenére, hogy általános előrehaladás figyelhető meg a politika képviselőivel, a bírákkal és az ügyészekkel kapcsolatos korrupcióellenes küzdelemre vonatkozó új nemzeti intézkedések bevezetése terén, gyakorlati megvalósításuk lassabb volt, mint kívánatos lett volna.

Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy

a korrupció mind nemzeti, mind globális szinten jelentős veszélyt jelent a nemzeti és nemzetközi intézmények, valamint a demokrácia számára.

Rendkívül fontos, hogy a nemzeti hatóságok és a nemzetközi szervek egyértelmű álláspontot képviseljenek e tekintetben, és maradéktalanul hajtsák végre a korrupcióellenes intézkedéseket. Biztosítani kell a GRECO jogi és gyakorlati ajánlásainak való teljes megfelelést – húzta alá.

A jelentéstevők szerint a korrupcióellenes harc állandó fellépést igényel. Az országok kormányainak vezető szerepet kell vállalniuk ebben, a képviselőknek, a bíráknak és az ügyészeknek pedig példát kell mutatniuk.

Az állampolgároknak is követelniük kell a politikusaiktól, hogy ne csak a törvényt tartsák tiszteletben, hanem feleljenek meg a legmagasabb etikai normáknak is.

Arra emlékeztettek, hogy a GRECO képviselőket, bírákat és ügyészeket érintő ajánlásai elsősorban az üzleti tevékenységekre vonatkozó korlátozásokat, a lobbistákkal fenntartott kapcsolatok átláthatóságát és az összeférhetetlenség kezelését érintik. A szakértői csoport kiemelte, hogy a bírák tevékenységénél az értékelt országok az ajánlások valamivel kevesebb mint a felét teljesítették, ugyanakkor mintegy harmaduk még csak el sem fogadta azokat. Az ügyészségekkel kapcsolatos intézkedések tekintetében az országok sokkal jobban teljesítettek, az ajánlások több mint ötven százalékban megvalósultak.

Az ET korrupcióellenes szakértőkből álló csoportjának jelentése megállapította, hogy Magyarország és Románia azon kilenc ország között szerepel – Belgium, Írország, Luxemburg, Portugália, Spanyolország, Szerbia és Törökország társaságában –, amelyek

ez idáig nem kielégítő módon hajtották végre a politika képviselőkkel, a bírákkal és az ügyészekkel kapcsolatos korrupcióellenes ajánlásokat.

{K1}